A vasárnapi időközi önkormányzati választáson Józsefvárosban, a Magdolna negyedben Sántha Péterné fideszes alpolgármester győzött. Több értelmezés szerint az ellenzék elvihette volna az önkormányzati képviselői helyet, ha nem indul külön a két független jelölt, az MSZP által támogatott Pityinger „Dopeman” László és Bolba Márta, aki mellett az Együtt, a Liberálisok, az LMP és a Párbeszéd kampányolt. A józsefvárosi időközi választás is az összefogva-koordinálva-külön 2018-as választási indulási opciók szerint értelmeződik. Ennek az időközi választásnak azonban van ezen túlmutató jelentősége, elsősorban ami a második és harmadik helyen végzett ellenzéki jelöltek és a kormánypárti győztes személyét, az ahhoz köthető politikát, a választói támogatás forrását illeti. Bolba Mártához ugyanis a közösségi részvételen alapuló politika, Sántha Péternéhez az elosztási, támogatási adok-kapok realitása, míg Dopemanhez a választók számára bizonyítottan fontos kulturális képviselet kötődik. Ezeknek az elemeknek az érvényessége nem kapcsolódik Józsefvároshoz, így – ellentétben az eredményekkel – az országos politikára vonatkozóan is levonhatóak következtetések.
 Fotó: Sióréti Gábor | |
A kortárs politika jócskán eltávolodott attól a – tiszta formájában talán sosem létezett – normatív modelltől, miszerint a politikus tesz valamilyen szakpolitikai ajánlatot programjában, és annak alapján dönt a választó, hogy kire szavazzon. A választói viselkedés azonban ennél jóval összetettebb, a politikai világnézeten túl is különböző tényezők befolyásolják a választók döntését. Bolba Márta olyan programmal és olyan kampánnyal jelentkezett, amelynek középpontjában a helyi politikai, a közéleti cselekvés ösztönzése, a tevékeny, alulról szerveződő helyi társadalom áll. A hangját hallatni és szerveződni képes csoportok ugyanis gátjai lehetnek a hatalmi önkénynek, érvényesíteni tudják érdekeiket. Ez a közösségszervező politika alkalmas lehet arra is, hogy korábban marginalizált csoportok is politikai cselekvők legyenek. A Fidesztől sem idegen a közösségépítés (vö. polgári körök, békemenet), azonban a Bolba-féle koncepcióban nem felülről szervezett, segített mozgósításról van szó.
 Fotó: Sióréti Gábor | |
Sántha Péterné nem is a „szeretet és az összefogás ereje” miatt lehetett vonzó a Magdolna negyed lakóinak. Ahogyan Böcskei Balázs írja, Kocsis Máté polgármestersége garantálja sokak számára a kollektív társadalmi felemelkedést, hogy a „nyóckerből” „Jozefstadt” legyen. Gyanítható azonban, hogy Sántha Péterné, aki a szociális ügyekért felel, nemcsak a polgárosodni kívánó, hanem a végleges társadalmi lecsúszástól, a jogosultságok elvesztésétől tartó csoportok támogatására is számíthatott. Sántha Péterné esetében tehát a szavazó számára előnyös városfejlesztés, a támogatási politika a motiváló tényező. Értékelhető ez úgy, hogy a regnáló Fidesz „megvette” a szavazatokat, azonban a közeljövőben remélhető előnyökért cserébe politikai támogatást nyújtani racionális, legitim választói viselkedés. Nem mond ellen a demokráciának, ha a választók életkörülményeik javulását várják el a politikától.
 Fotó: Sióréti Gábor | |
Dopeman a választás előtt Donald Trumppal példálózott, amikor arról beszélt, hogy a politikát véglegesen megváltoztatta az internet, a közösségi média. Trump sikerének valóban fontos tényezője volt, ahogyan a Twittert használta, ami alkalmas arra is, hogy a jelölt bemutassa a szakpolitikán túli világot, az élményközösséget, politikája ízét. Nem véletlen, hogy Trumpnak nem volt részletesen kidolgozott választási programja. A közösségi média vizualitás köré szerveződő, a jelenben történő és a jelenre vonatkozó világában az érzések, kacsintások, összetartozások szerepe felértékelődik. Dopeman tehát azért számíthatott támogatásra a józsefvárosiaktól, mert kimutatta, hogy képes az ő világukat reprezentálni. Ezzel ellentétben – ahogy ő maga fogalmazott – a politikusok „nem emberek közül való emberek”.
 Fotó: Sióréti Gábor | |
Az időközi választás eredményeit természetesen nemcsak az egyes szerepek érvényessége, hitelessége befolyásolta, hanem a pártszimpátia is. Arra azonban mégis lehet következtetni, hogy Józsefváros Magdolna negyedében a fejlesztési, elosztási kérdéseknek volt mozgósító ereje. Ezek a szerepek természetesen nem vegytiszta formában léteznek még az említett politikusoknál sem, a választási sikerhez ugyanakkor azok valamilyen ötvözetére van szükség. A Dopemanéhoz hasonló kulturális reprezentáció a hitelesség megteremtése, az elosztási politika a választói érdekeltség megteremtése szempontjából lényeges. A Bolba Mártához köthető közösségépítés ugyanakkor a civil energiákat vonhatja be a politikába, a kampányba.
