16 éves fiú tragédiája a botfai zárt fiúintézetben

„Eltemettem az igazságot”

Riport

Meghalt egy 16 éves fiú május 7-én az Emmi által fenntartott zalaegerszegi (botfai) zárt fiúintézetben. A hivatalos vélemény szerint öngyilkos lett, de édesanyja szerint a halál időpontja és helyszíne körül nyugtalanítóan nagy a bizonytalanság.

„A mobiltelefonomon május 7-én kora este, negyed nyolckor egy ismeretlen számról hívást kaptam. Abban a gyulai étteremben voltam, ahol dolgozom. Megéreztem, hogy Balázsról van szó, rosszra gondoltam, egészen pontosan arra, hogy talán megint bevitték a kórházba. Egy hölgy volt a vonal túlsó végén, aki rendőrként mutatkozott be. Arra kért, ha tudok, üljek le, vegyek mély levegőt és szuszogjak vele együtt. Majd közölte a borzalmas hírt, hogy Balázs fiam öngyilkos lett és meghalt. Összeestem, elájultam. Amikor magamhoz tértem, akkor a főnököm, aki azt hitte, hogy nagyon durva tréfa áldozata lettem, visszahívta a számot. Ám ugyanaz a hölgy vette fel, ugyanúgy rendőrnek mondta magát, s megerősítette, ő hívott az imént, és tényleg meghalt a 16 éves fiam. Elsötétült előttem a világ, pörög körülöttem azóta is minden” – mondta lapunknak a Gyulán élő Baranyai Mónika, akinek öt gyermeke közül az egyik, a 16 éves Balázs az ország túlsó végén, Zalaegerszegen lévő zárt fiúintézetben élt pszichiátriai problémái és a büntetése miatt.

Balázs problémás családban nőtt fel, apja rendszeresen bántalmazta az anyját és a gyerekeket is. Négyéves koráig nem szólalt meg, utána viszont elkezdett folyékonyan beszélni. Az anyja szerint gyermekei közül Balázs pszichésen belerokkant az állandósult otthoni feszültségbe, amelyért minden valószínűség szerint az apa zaklatott életmódja volt a felelős. A súlyos helyzet következtében Balázst 11 évesen kiemelték a családból: előbb Gyuláról a Békéscsabához tartozó Fényesre került nevelőszülőkhöz, majd Tarhosra egy lakásotthonba. 13 évesen egy békési nevelőotthon lett az új helye, ahol anyja rendszeresen látogatta.

Eltörte az állkapcsát

„Szétszakadt ágymatracok, bűz, a higiénia, kis túlzással, szinte teljes hiánya jellemezte ezt az intézményt. Volt, hogy odaérkezésemkor nem volt egy nevelő sem bent, majd miután órák múltán visszaérkezett az ügyeletes, azt mondta, épp csak kiugrott. De előfordult az is, hogy egy harminckilós, 19 éves, egyik cigiről a másikra gyújtó lány vigyázott közmunkásként az ott élő gyerekekre, akik durván viselkedtek egymással. A fiamat többször megverték, de ebből a nevelők nem csináltak nagy problémát. Balázst ekkor, noha égető szükség lett volna rá, nyolc hónapig nem látta pszichológus” – írta le Baranyai Mónika fia békési életét.

Az anya szerint a fia nem tudta elviselni, ha a kisebbeket bántják, ezért újra és újra összetűzésbe került többekkel. Balázst különösen felháborította az az eset, amikor egy nyolcadikos fiú az iskolában megvert egy elsős kisfiút. Tanítás után egy barátjával megvárták a nyolcadikost, hogy „megbüntessék”, és a verekedésben Balázs eltörte a fiú állkapcsát. Édesanyja szerint fia a kiélezett helyzetekben nem tudta kontrollálni magát; borderline személyiségzavarban szenvedett, ez a hangulat szélsőséges ingadozásával, önkárosító tünetekkel és kínzó érzelmi állapotokkal járó tünetegyüttes. Kezeléséhez nagy türelem és hozzáértés szükséges.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Nézzen be hozzánk minden nap: hírszolgáltatásunk ingyenesen hozzáférhető. Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

A varacsk alatt

Jane Campion hosszan megpihent legutóbbi rendezése, a 2009-es, Keats életéről szóló Fényes csillag után, azóta csak egy remek krimisorozatot, A tó tükrét láthattuk tőle.

A hiányzó hetes

Milyen kapcsolat van egy széndarab és egy tájkép, vagy a „szabálytalanul” szabályos mértani test és egy karkörzés között? Mire (vagy kire) utal a kiállítás címe? Miért fontos a hetes szám?

Vif

A zseni a polgári életben örök vesztes, akinek talán szüksége is van ezekre a vereségekre. A művészetpszichológia érdekes kérdése lehetne, hogy a vásott romantikus közhelyek közül vajha miért épp ez maradt oly kedves mindmáig a 19. század gyermekded ábrándjait zordan elvető és rendre kifigurázó színházi alkotók számára.

Egy szabad ember

  • Babarczy Eszter

„Egy elkövetkező nemzedéknek, akik remélhetőleg szerencsésebbek és bölcsebbek lesznek, mint mi voltunk”indul a harminc év történetfilozófiai, eszmetörténeti és politikai írásait összegyűjtő kötet. Gyurgyák nem változtatott az eredeti szövegeken, összeállításuk mégis politikai tett: a szerző hitvallást tesz, amelytől az ország sorsának jobbra fordulását várja. Ez a hitvallás egy angolszász típusú konzervativizmusé, amely, mint Gyurgyák maga mondja, elveszített lehetőség volt a magyar történelemben, különösen a rendszerváltás után.

Majd legközelebb

  • Rádai Andrea

Nem sikerült leváltani a féldiktatórikus rendszer kormányát, így a kötelező sorkatonai szolgálat bevezetését sem tudtuk megakadályozni: nem nyertünk a ProTest – Út a forradalomhoz című színházi társasjátékban. De ez talán mellékes is, mert itt az út volt a fontos, a viták, a közös gondolkodás, a billegés a cselekvés képességének eufóriája és a tehetetlenség letargiája között.

Törvényen kívüli ösztönök

Nyolc afrikai férfi táncos jön ki a színpad elejére. Meztelen testükre húzott fekete öltönyükben felsorakoznak a rámpán, farkasszemet néznek a közönséggel. Kitartóan, sokáig. Miféle szakadékot lép át, vagy nem lép át a tekintetünk? Az ő szemükben lehetne düh, méreg, dac, elég, ha a gyarmatosításra, háborúkra, a menekülthelyzetre gondolunk. De nincs. Csak úgy néznek.

Vissza a szamárpadba

  • A szerk.

Nagyszabású szélsőjobboldali összejövetelnek, öndefiníciója szerint egyenesen csúcstalálkozónak adott otthont a múlt hétvégén Lengyelország fővárosa. A The Warsaw Summit házigazdája a Jog és Igazságosság (PiS) és Jarosław Kaczyński pártelnök voltak, vélelmezett titkos célja pedig az, hogy az európai hasonelvű pártokat egységbe kovácsolja.

„Párizsban minden volt”

  • Artner Sisso

A Jel Színház alapítója a vajdasági Magyarkanizsáról indult képzőművészként, s előbb Budapesten, majd Párizsban lett táncos és koreográfus. Legutóbbi darabja, az OMMA kapcsán beszélgettünk, emlékezve az első előadására, a Pekingi kacsára is.

Hozza a kötelezőt

  • Sausic Attila (Berlin)

Németországban megszigorították a járványellenes intézkedéseket. Angela Merkel megjelenésünk napján adja át irodáját a parlament által szerdán megválasztott szociáldemokrata kancellárnak. Olaf Scholz általános oltáskötelezettség bevezetését tervezi. S mennyi szép törekvés és nemes szándék említhető az új kormány programjából!

„Rohadjon szét ott, ahol van!”

A szakértő szerint kisebbek, az építtető szerint megfelelő méretűek a Nagy-Magyarországot bemutató mórahalmi Mini Hungary Park makettépületei. A Szegedi Törvényszéken zajló büntetőper nem azt vizsgálja, mi mekkora, hanem hogy meg akarták-e rövidíteni az államot és az Európai Uniót.

„Innen csak elmenni lehet”

Négyszázszoros ingatlanár-különbség is lehet Budapest belvárosa és például a Békés megyei Kevermes vagy Kötegyán között. Kevermesen jártunk, s mellbevágó szegénységet és pusztulást láttunk.

„Ekkora szakadék máshol nincs”

Mivel elégedetlenek a mai fiatalok, és miért a magyarok a leg­op­ti­mistábbak a visegrádi négyek közül? Mi lehet az oka a politikai hovatartozás szerinti megosztottságnak, és mi az az egy kérdés, amelyben mégis egyetért fideszes és ellenzéki fiatal?