Lengyel Gábor hannoveri rabbi portréja

„Ezen a napon beszédet mondani nem a mi dolgunk”

Riport

Nyolcvanéves volt Lengyel Gábor, amikor levelet kapott. A feladó, a számára ismeretlen Alfred Hausmann nyugdíjas tanár, helytörténész Augsburgból írt. Azért küldte a levelet, mert öt eltűnt zsidó nő nyomára bukkant. Egyikük, úgy hiszi, Gábor édesanyja.

Lengyel Mártonné született Stern Janka, Verbón látta meg a napvilágot 1907. május 23-án. Férjezett, kétgyermekes anya volt, amikor 1944-ben Budapestről Ravensbrückbe deportálták. Két fia, Gabi és Gyuri, akkor három-, illetve hétéves volt, ők többé nem látták édesanyjukat – aki egyike volt azoknak az áldozatoknak, akikről évtizedekig nem sikerült megtudni, hol és hogyan haltak meg.

Úton az ismeretlenbe

Rátekinteni, visszanézni a történtekre merőben más az események résztvevőjeként; gyakori közös vonásuk a túlélőknek, hogy az elveszett emlékképeket csak jóval később, sok évtized elteltével rakják össze, ha egyáltalán megteszik. Gábor még Magyarországon töltött gyermek- és fiatal éveit is ködfoltok homályosítják; van, amire fény derült, van, amit talán az unokák kutatnak majd ki, és akad, amikor a sors ad körvonalat az elmosódott részleteknek. Hogy miként élték túl testvérével az üldöztetés éveit, nem tudja pontosan. Nem csak az édesanyát kellett nélkülözniük, hiszen az édesapát, Lengyel Mártont, a Pesti Izraelita Hitközség főkönyvelőjét is elvitték. S bár neki sikerült megszökni és túlélni a holokausztot, a részletek elmesélésére, visszaidézésére, ha lett volna is később szándék, idő kevés adatott: 1956-ban, súlyos betegségben halt meg és hagyta húgára, Fridára a két fiút. Ismerősöktől, rokonoktól annyit mégis meg lehetett tudni, hogy a túlélő gyerekeket 1944/45-ben különböző helyeken – védett házakban – bújtatták, majd a gettóba kerültek. A háború után egy ideig gyermekotthonban helyezték el őket, majd apjuk visszatérte után – az otthonukat mások vették birtokba – a Frici néninek becézett húg kis lakásában élt a család. A zsidó elemi után Gábor a Kölcsey Ferenc Gimnázium diákja lett. A nyarak szép emlékek, a hitközség balatonfüredi nyaralójában, a velük üdülő nagynevű, bölcs rabbik társaságának képei, lenyomatai végigkísérték az életét. Bar micvóját tizenhárom évesen a Vasvári Pál utcai zsinagógában ünnepelte.

Tizenöt éves volt a fiú, amikor az apja meghalt, és a történelem további súlyt adott ennek az évnek. 1956. október 23-án ott állt a Parlament előtti téren ő is, részese volt az eseményeknek. Nagynénjük, bizonytalannak ítélve a helyzetet, úgy határozott, unokaöccseit emigrálásra biztatja; decemberben hétfős zsidó csoport indult útnak nyugatra a jobb sors reményében.

Miután megléptek – Gábor így emlegeti –, Bécsben Eisenberg főrabbi segítette a következő lépésekben. Bátyjával hamar különváltak; míg Gyuri egyetemistaként Párizst választotta, Gábor egy vasárnap útra kelt Haifába. Mezőgazdasági ismereteket, földművelést, állattartást tanult, s közben barátokat, segítőket is talált. Később egy jeruzsálemi szakmunkásképzőben finommechanikát tanult, ösztöndíjas lett, majd katonaként tiszti karriert kínáltak neki. Más tervei voltak: Tel-Avivba költözött, s leérettségizett. Válaszút elé érkezett, és ő a külföldi továbbtanulást választotta, Németországban kapott ösztöndíjat. A braunschweigi műegyetemen kezdte meg tanulmányait, s bár nyelvismeret nélkül, teljesen idegen környezetben kellett boldogulnia, a nulláról felépíteni ismét mindent, a kitartás meghozta gyümölcsét. Lengyel Gábor 1972-ben műszaki mérnök-szervező diplomát szerzett, megnősült, Hannoverbe költöztek. A fiatal, immár kétgyermekes apa az iparban, tanácsadóként helyezkedett el, és aktív szerepet vállalt a helyi zsidó közösség életében; nemsokára annak elnökévé is megválasztották.

Amit talán senki – ő maga sem – gondolt volna: a budapesti zsidó fiú, akinek az édesanyját Németországban ölték meg, abban az országban kezdte élni sikeres, tevékeny életét.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

Kamukéró

A lakástámogatási program a Fidesz-kormányok nagy találmánya. Ha az embereknek nincs pénzük lakást venni, akkor adjunk nekik támogatott hitelt – nagyjából ez a minta huszonöt éve.

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.

Nemtelen helyzetben

Egy hónapja éhségsztrájkol a vizsgálati fogságban Budapesten a német szélsőbaloldali aktivista, Maja T. A német média kifogásolja az ellene folyó eljárás és fogva tartásának körülményeit.