"Nem a hajléktalanokról szól. Ez egy újfajta adományozási kultúra" - mondja Galambos Róbert, a Suspended Coffee Magyarország (SCM) egyik önkéntese. - Szeretnénk az embereknek megmutatni, hogy így is lehet segíteni. Rendszert építünk, ami úgy ezer embernek tud segíteni."
Matrica a kirakatban
Az "Adj egyet" működése pofonegyszerű: ha az SCM matricájával ellátott helyeken plusz egy kávét, sütit, levest, netán hajvágást vagy színházjegyet veszünk, az eladó a blokkot egy üvegben összegyűjti, és jól látható helyre teszi, hogy a rászorulók az utcáról is lássák, van "valami ajándék". Galambos Róbert szerint ez megkönnyíti mind a nélkülözők, mind a segítségnyújtók életét. "Bevallani, hogy rászoruló vagyok, komoly lelki megterhelés. Sokkal könnyebb úgy kérni, hogy nem fenyeget a visszautasítás veszélye. Ugyanakkor a másik félnek is egyszerűbb, sokan nem akarják felvállalni, hogy segítenek. Itt az adományozó és adományozott nem kerül kapcsolatba."
A mozgalom Nápolyból indult, az olasz sikersztori a Facebookon jutott el Papp Gyöngyihez, aki az eset megosztása után annyi lájkot és támogatást kapott, hogy kedve támadt itthon is belevágni valami hasonlóba. Két lány, Csibi Kati és Gáspár Kati, illetve Galambos Róbert csatlakozott a csapathoz, mindannyian tapasztalt önkéntesek. "Miután elkészült a saját Facebook-oldalunk, olyan népszerűvé vált, hogy ez lett egy ideig itthon a leggyorsabban növekvő oldal - meséli Galambos a kezdetekről. - Annyian szerettek volna csatlakozni, olyan sokféle felajánlás érkezett, hogy úgy gondoltuk, nem szorítkozunk kizárólag a kávéra, szívesen vesszük más szolgáltatók jelentkezését is."
A csatlakozás nem túl bonyolult, az akció honlapján található e-mail címen keresztül lehet regisztrálni, pár nap alatt a boltok bekerülnek a rendszerbe, és kapnak egy matricát. Ezt kell kiragasztani az ajtóra vagy az ablakra.
Jelenleg körülbelül 350 hely van az Adj egyet ajándékba! rendszerében, a bővülés folyamatos, a helyek nagy ütemben csatlakoznak. "Most olyan nagy cégekkel tárgyalunk, mint a Norbi Update, a Lipóti Pékség, a Nescafé vagy a Lukoil - mondja Galambos. - Az elején mindenki attól félt, hogy a rendszer könnyen kijátszható lesz, és visszaélések történnek majd. De most már jól látszik, hogy épp a helyek a legnagyobb támogatói a mozgalomnak, hiszen ez számukra is egy tiszta és átlátható lehetőség, növekszik a forgalom, de ennél sokkal fontosabb, hogy egy plusz egyes üzlet menő és jófej. Aki csal, magát járatja le." Az érdeklődésre jellemző, hogy a boltok és szolgáltatók jelentkezését olykor felül kell bírálni. "Mindennap akad olyan, akit el kell utasítanunk. Vagy azért, mert csak a reklámból akar részesedni, vagy irreális felajánlásokkal állnak elő. Egy több ezer forintos trambulinból például nagy eséllyel nem fognak plusz egyet vásárolni vagy keresni" - meséli a marketing területén járatos Galambos, aki egy másik Facebook-oldalt, az Adományközpontot is menedzseli. (A központ abban segít, hogy a plusz egyes akció mellett más formát találjon az olyan adományozók számára, akik - ahogy láttuk - például trambulint árusítanak, és szívesen jótékonykodnak.)
Vitamin és alkohol
Dyssou Bona, a Kőleves vendéglő üzletvezetője elmondta, hogy a társadalmi érzékenység mellett azért is jelentkezett, mert az étteremben dolgozóknak sok olyan ismerősük van, akik nem élnek a legjobb körülmények között. Folyamatosan próbálnak nekik segíteni, ez az akció pedig éppen az efféle segítségnyújtásra emlékeztette őket. Csatlakozásuk után elég sok felajánlás érkezett, de mintha alábbhagyott volna a kezdeti lelkesedés. "Mi egy kávéfőzőben gyűjtjük a blokkokat, azt tesszük ki az ablakba. Ha most odanézek, nem látok benne semmit."
"Nem volt kérdés, hogy csatlakozom az akcióhoz" - mondja Steierlein Péter, a Bródy Sándor utcai Szezon zöldséges és biokocsma tulajdonosa. Vendégköre főként egyetemistákból áll. "Egy adag nálam egy deci dzsúszt jelent, ami 200 forint. Eleinte pörgött a dolog, de az utóbbi pár hónapban kevesebb volt a felajánlás."
Speciális helyzetben van Rózsa Magdolna, a Test & Lélek Szépségápolás szolgáltatója. A Magdolna Anyaotthonokba és Családok Átmeneti Otthonaiba jár fodrászként, kozmetikusként és manikűrösként. "Egy anyuka hajvágása nálam 1000 forintba kerül. Az akcióhoz való csatlakozás után sokan hívtak és tettek felajánlásokat, ez most alábbhagyott, de még így is van három stabil ember, aki időnként küld valamennyi pénzt. Ez azonban az én misszióm is, akkor is folytatom, ha nem érkezik több felajánlás."
A felajánlások, ha némileg akadozva vagy hullámszerűen, de érkeznek. Mi a helyzet azonban a másik oldallal? Van-e "kereslet"? Steierlein Péter kevesli őket, csak egy állandó vendége van. "Ismerem a környéken élőket. Akiről tudom, hogy rászoruló, próbálom rábeszélni, jöjjön be, van egy-két blokkom. Néhányan őszintén megmondják, nekik alkoholra van szükségük, nem vitaminra." Az egyetemek közelségének és a finom turmixoknak köszönhetően sok egyetemista keresi fel a Szezont, így Péter azt tervezi, a kis pénztárcájú kollégistáknak is felajánlja a megmaradt blokkokat. A Kőlevesben hasonló a helyzet, az ismerősök, a környéken élők heti rendszerességgel betérnek, nekik már előre szólnak, hogy jöhetnek, van plusz egy kávé, tea vagy leves. Ismeretlenek ritkán jelentkeznek, míg az akció kampánya erőteljesebb volt, heti 2-3 ember fordult meg, azóta kevesebb.
Pusziért nem megy
Nemcsak Budapesten figyelhető meg a rászorulók érdektelensége. "Nincsenek túl sokan, akik kihasználnák az 'Adj egyet' felajánlásait - meséli a kecskeméti Valentino kávéház tulajdonosa és üzletvezetője, Nagy Ágnes. - A rászorulók kapcsán több kategóriáról beszélünk, nálunk a hajléktalanok egyáltalán nem élnek vele, sokan nem is értik, miről van szó, hiába magyarázzuk. Inkább olyanok térnek be hozzánk, akik szerény körülmények között élnek, nincs munkájuk, ezért nem engedhetik meg maguknak a kávét."
De mi van akkor, ha visszaélés történik? Hogyan dönti el egy vendéglátós, egy eladó, egy fodrász, hogy a plusz egyért érkező egyén valóban nehéz helyzetben van-e, vagy csupán egy szemfüles járókelő?
"Nálunk még nem volt visszaélés, de nem mindig egyszerű a helyzet megítélése. A múltkoriban jött egy negyven év körüli hölgy, akivel ránézésre rendben volt minden. Azt hiszem, láthatta rajtam, hogy hezitálok, amikor a felajánlásról érdeklődött, mert rögtön elmondta, hogy hosszú ideje nincs munkája, de nagyon szereti a kávét, így ha neki is jár egy, szívesen elfogyasztaná" - meséli Nagy Ágnes.
Ahhoz képest, hogy az Adj egyet ajándékba! mindössze néhány hónapja létezik Magyarországon, híre sokakhoz eljutott. A megkeresett helyek mindegyike, kivétel nélkül a Facebookon látta, hallotta, olvasta először a felhívást, nagy lökés volt a kezdeményezés önálló honlapjának elkészülte is, de úgy tűnik, a lelkesedés elég hamar lelohadt. A szolgáltatók a vendégek, az ismerősök és a környékbeliek számára reklámozzák az akciót, de ez nagyon kevésnek tűnik. "Még több információra, nagyobb matricákra, több csatlakozásra és médiamegjelenésre lenne szükség" - mondja Steierlein, de az önkéntesek is érzik, hogy tovább kellene lépniük. A Facebookkal mindenkit megszólítottak, akit ilyen formában lehet, most egy országos kampányra lenne szükség, fizetett reklámokkal, de fontosnak tartják, hogy beinduljon az Adományközpont is - más adományozási lehetőséggel. Ám mindezt már nem nagyon lehet, ahogy eddig, önkéntes alapon működtetni, pályázni kellene, és szükség volna legalább egy főállású szervezőre is. Legalábbis ha nem akarják, hogy ez a csoda is csak három napig tartson.
