Kudarcról kudarcra a csúcsig - Dancsó József MÁK-elnök pályája

  • Bod Péter
  • 2016. június 10.

Riport

Útja hasonlít az Állami Számvevőszék elnökévé lett Domokos Lászlóéhoz: ő is Békésből jött, és ő is fideszes pártkatonából lett egy fontos állami intézmény – a Magyar Államkincstár – első embere.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter 2014. január 17-én orosházi sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy a Magyar Államkincstár (MÁK) elnökének jelöli Dancsó Józsefet, a dél-békési város polgármesterét, országgyűlési képviselőt. A hír mindenkit meglepett, mert az addig inkább kudarcairól ismert politikusról előzőleg nehezen képzelte bárki is, hogy egyszer még az államigazgatás egyik csúcspozíciójába kerülhet. Dancsó kinevezése – akárcsak a szintén volt Békés megyei fideszes képviselő, Domokos László ÁSZ-elnöksége – ellentmond(ott) annak a rendszerváltás utáni, és egy-két látványos esettől eltekintve 2010-ig akceptált konszenzusnak, hogy bizonyos államigazgatási szakmai tisztségekre pártpolitikusokat nem neveznek ki. (Domokosról írt portrénkat lásd: Szereti a pénzt, Magyar Narancs, 2010. június 24.)

Dancsó régi motorosa a helyi és az országos politikának, nem véletlen, hogy már 1994-ben felvetődött a neve Orosházán polgármesterjelöltként. A fideszes politikus 1998-tól 2014-ig megszakítás nélkül tagja volt az Országgyűlésnek, bár egyéni mandátumot csak 2010-ben nyert. Több cikluson át volt a helyi képviselő-testület tagja, 2006 és 2010 között a gazdasági ügyekért felelős alpolgármester, 2010–2014-ig Orosháza polgármestere volt.

Gyurcsány elintézte

A közgazdász végzettségű politikus az egyetem befejezése után – a 90-es évek elejétől – a pénzvilágban kezdte pályáját. Előbb a Konzumbankban, majd a Kereskedelmi és Hitelbank orosházi és szarvasi fiókjában dolgozott, innen igazolt az OTP-hez, ahol a dél-alföldi régió irányítója lett. Karrierje fölfelé ívelt, utóbb Csányi Sándor elnöki tanácsadója lett. Emellett banküzemtant oktat a Corvinus Egyetemen, nemrég címzetes egyetemi tanárnak nevezték ki. Parlamenti vizsgálóbizottságokban is ténykedett, neki köszönhetjük azt a közgazdasági fölismerést, miszerint „a gazdasági növekedés akkor is növekedés, ha történetesen negatív”.

Az OTP vezérének tanácsadójaként vehemensen képviselte a pénzügyi szolgáltatókat, amikor 2005-ben a Gyurcsány-kormány különadóval sújtotta a bankokat és a biztosítókat. Akkori állítása szerint a betétesek érdekeit védte – 2010 után azonban néma maradt a parlamentben a 2005-ösnél jóval nagyobb mértékű banki külön­adó ügyében.

A politikában több jutott neki kudarcból, főleg kezdetben. Előbb 2002-ben szenvedett súlyos vereséget polgármesterjelöltként Fetser Jánostól (MSZP), ám ennél is fájóbb bukta lehetett a 2006-os parlamenti választás, ahol ismét Fetsertől kapott ki, ha kis különbséggel is. Dancsó nem is próbálkozott a néhány hónappal későbbi helyhatósági választáson polgármesterjelöltként – és mint utóbb kiderült, megint elszámította magát. Gyurcsány Ferenc őszödi beszéde alapvetően változtatta meg a helyzetet Orosházán is, aminek következtében az esélytelennek gondolt Németh Bélát, a Fidesz és az MDF alkotta helyi koalíció emberét választották polgármesterré. Mi több, a helyi képviselő-testületben is többségbe került a jobboldal, igaz, a kezdetektől súlyos viták osztották meg. A Fidesz vérszemet kapva minél több és fontosabb pozíciót igyekezett elfoglalni a testületben, és felrúgta azt az előzetes megállapodást, miszerint győzelem esetén az MDF is ad egy alpolgármestert. Így lett a Fidesz eredeti jelöltje, Dancsó mellett a Fidesz egy másik helyi erős embere főállású alpolgármester. Ezek után szabályos háború robbant ki a testület két jobboldali pártja között. A megtámadott fél rendre az MDF volt, a Fidesz pedig ott keserítette meg a polgármester életét, ahol tudta. A két fideszes alpolgármester irányította hatalmi játszma célja Németh Béla elmozdítása volt. A helyi viszonyokat jól ismerő forrásaink szerint a Fidesz a legfelső szinten állította le a polgármester-buktatást, így kerülve el a botrányt és az előre hozott választást.

Németh Béla alatt megtört Orosháza addigi egyenletes fejlődése, amit nem lehet csak azzal magyarázni, hogy az MSZP–SZDSZ-kormányzatnál rosszul feküdt a jobboldali városvezetés. Az uniós pályázatokhoz való hozzáférésben ez ugyanis nem jelentett különösebb akadályt. Az sokkal inkább, hogy a város a méreteihez, adottságaihoz és lehetőségeihez képest keveset pályázott. A forrásokért folytatott versenyben Orosháza lemaradt megyei riválisai (Békéscsaba és Gyula) és a közel fekvő Csongrád megyei városok (Szeged, Hódmezővásárhely és Makó) mögött. A város gazdasági ügyekért felelős alpolgármestere ekkor Dancsó volt.

„A Magyar Narancs nem jogforrás”

2010-ben – a várakozásoknak megfelelően – a számottevő politikai ellenfél nélkül maradt Fidesz tarolt a választásokon; Dancsó József is legyőzte a tavaszi országgyűlési, majd az őszi polgármester-választáson nagy ellenfelét, Fetser Jánost, és a testületben kényelmes többséget szerzett a Fidesz–KDNP. Az új városvezető a szervezeti és működési szabályzat (szmsz) átalakításával tovább könnyítette a kormányoldal helyzetét. A képviselők csupán kétszer, öt és két percben szólhattak hozzá a testületi vitához, a polgármestert viszont nem korlátozta semmi. (Arra soha nem volt válasz, hogy a nagy horderejű, koncepcionális kérdések kifejtésére miként lehet elegendő öt perc.) Ekkortól vezették be, hogy az interpellációkat nem a beterjesztő, hanem a polgármester olvassa fel. Ezek az „újítások” kivétel nélkül az ellenzéket sújtották.

Dancsó ideje alatt szakítottak azzal a gyakorlattal, hogy ellenzékiek is betölthetnek bizottsági és felügyelőbizottsági elnöki posztot. Egy közszolgáltatási szerződéssel a testületi ülések közvetítését az önkormányzati média kizárólagos jogává tették, teljesen törvénytelenül. Amikor az esetet a magyarnarancs.hu megírta, Dancsó József gúnyosan úgy fogalmazott: a „Magyar Narancs nem jogforrás” – egy hónappal később mégis visszavonták a közvetítések kizárólagosságáról szóló kontraktust. (Lásd erről 2012. április 24-i és május 25-i írásainkat a magyarnarancs.hu-n.)

A propagandára építő önkormányzati média kiépítése már 2006-tól megkezdődött Orosházán, de teljes fordulatszámra 2010 után kapcsolt. Az ingyenes városi lapot, hírportált és tévét magában foglaló Orosházi Média Kft. működését éves szinten több tízmillió forinttal finanszírozzák. Dancsó polgármestersége alatt olyan személyt neveztek ki ügyvezető-főszerkesztőnek, aki semmilyen újságírói múlttal nem rendelkezett, viszont mellette más munkakörben, teljes állásban köztisztviselőként máig a városházán dolgozik.

Dancsó politikai hátországa folyamatosan szállította a botrányokat, közülük több országos hír lett. Például frakciótársa, Kovács Árpád, a „nagy természetű” és „a gyengébb nem körében állandó zsákmányszerző körúton” lévő (idézetek a hívők leveléből) helyi református lelkész ellen lázadtak fel a hívek, aki aztán megfutamodott az egyházi bírósági eljárás elől. Helyben ezt beismerésnek tekintették. (Vizsgálatot csak jóval később rendelt el az egyház.) A Népszabadságban Dancsó József „munkaügyi problémának” nevezte az ügyet. Ez 2013-ban történt; ugyanezen év szeptemberében váratlanul lemondott főállású alpolgármesteri tisztségéről Hutás-Csizmadia Ibolya, aki a Fidelitas helyi szervezetéből katapultált az alpolgármesteri székbe. Testvére a legnagyobb helyi önkormányzati cég, a Városüzemeltetési Zrt. vezérigazgatója lett. (Vele olyan prémiumfizetési szerződést kötött a Dancsó-féle városvezetés, hogy amennyiben az általa vezetett cég megőrzi a likviditását, úgy tizenkét havi munkabérével megegyező jutalomra jogosult.) Az önkormányzat a Fidesz ifjúsági tagozatából érkezett alpolgármestert delegálta a térségi hulladék- és ivóvízminőség-javító program társulásának elnöki székébe, ahol több tízmilliárd forint felhasználásáról kellett dönteni. A megyei ivóvízprojekt kivitelezője – ha ez meglep valakit – a Mészáros Lőrinc cégét is magában foglaló konzorcium. Hutás-Csizmadia Ibolya nem indokolta lemondását a szeptemberi testületi ülésen, noha akkor már négy napja élő szerződés kötötte őt a Miniszterelnökséghez, ahol bruttó ötmillió forintért külpolitikai tanácsadás volt a feladata nem egészen tíz hónapig. (Külpolitikával amúgy nem foglalkozott korábban.)

Néhány hónappal később, 2014. január leg­elején felállt a székéből Orosháza címzetes főjegyzője, Hegedűsné dr. Hegedűs Mária, aki tizenöt éven át töltötte be ezt a posztot. Egészségi okokra hivatkozott, de kérdéses, hogy ez volt-e a valódi ok. A jegyző lemondása után két héttel maga a városvezető jelentette be, hogy távozik. Ezek ismeretében aligha túlzás azt állítani, hogy Dancsó József polgármesteri ciklusa alatt darabjaira hullott a városvezetés.

Dancsó amúgy a lemondását megelőző napon a helyi sajtóban megjelent interjúban a ciklus elvégzendő feladatairól beszélt; másnap vette a kalapját.

Dancsó kicsit feszeng

Dancsó kicsit feszeng

Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

Megkapta

Az összeférhetetlenségi törvény életbelépése óta – 2014-től – nem lehet valaki egyszerre polgármester és országgyűlési képviselő. Miután az önkormányzatoktól intézményeik és jogosítványaik jelentős részét elvette az állam, a polgármesteri tisztség vesztett jelentőségéből. De emiatt még nem fogta volna menekülőre Dancsó József; számára a sokkal kínzóbb gondot a parlamenti képviselői helyek számának csökkentése jelentette. Hamar világossá vált számára, hogy pártja nem kívánja indítani a következő választáson, helyette az Orosházát is magában foglaló új választókerületben a Fidesz új, erős megyei emberét, Orbán kedvencét, Simonka Györgyöt jelölték. (Simonka is országgyűlési képviselő volt 2010 óta, sőt immár ő a Fidesz megyei elnöke is. Áldásos tevékenységéről lásd: Öngondoskodás, de szó szerint, Magyar Narancs, 2016. április 7.) Dancsó „menekülésének” egyik magyarázata az lehet, hogy nem akart beszorulni abba a vazallusi szerepbe, amely egy csekély jogkört gyakorló polgármesternek juthat a Fideszben; és főként nem akarta ezt eljátszani nyakában a Simonka-féle helyi hatalommal. Orbán többször is bizonyította, hű emberei közül senkiről nem feledkezik meg; így és ezért vezethetett Dancsó útja az Államkincstár élére. (Dancsó kis megszakítással 2001-től tagja volt a trafikmutyiban elhíresült Continental Dohányipari Zrt. – illetve a jogelőd V.Tabac Rt. – felügyelőbizottságának. Sőt, az opten.hu céginformációs adatbázis szerint még ma is az, de ez minden bizonnyal csak a cégbírósági változásbejegyzés csúszásával magyarázható, hiszen még Magyarországon is elképzelhetetlen, hogy az Államkincstár elnöke egyidejűleg egy kereskedelmi társaság tagja legyen, bármennyire kedves is e cég néhány kormánytag, s különösen Lázár János szívének.)

Városvezetői teljesítménye ellentmondásos: a szocialista városvezetéstől megörökölt fedettuszoda-projektet leállították a másfél-kétmilliárdos bekerülési költség miatt (ehhez 750 milliót adott volna az állam). Ugyanakkor például egymilliárd forintért újították fel a város főterét (az ellenzék szerint jóval többe került), de a fejlesztésről erősen megoszlik a helyiek véleménye. Ahogyan arról is, kell-e évi százmillió forinttal támogatni az első osztályban szereplő férfi kézilabdacsapatot. Eközben majdnem arra kényszerült az egyébként megyei összevetésben kiemelkedően magas ipar­űzésiadó-bevétellel rendelkező önkormányzat, hogy a lakossági célú ingatlanokra kivetett kommunális adóból 170 millió forintot összekaparjon. A politikai apátia ellenére a tervezett intézkedés 2012–2013 fordulóján óriási lakossági ellenállásba ütközött; a városvezetés meghátrált, bár a hivatalos magyarázat Orosháza kedvezőbb pénzügyi helyzetével indokolta az adókivetés visszavonását.

Továbbá a legcsekélyebb mértékben sem tükrözi Orosháza felekezeti és hitéletét az a tény, hogy egy belvárosi intézmény kivételével valamennyi általános iskolát a történelmi egyházaknak adott át az önkormányzat. Erősen kérdéses, biztosítható-e így helyben a világnézetileg semleges oktatás. Tavaly nyáron mindenesetre az orosházi evangélikus templomban vette át a díszpolgári címet Dancsó József, bő egy évvel azt követően, hogy távozott a polgármesteri székből. Az orosházi MSZP diplomatikusan fogalmazott, amikor úgy vélte: nem áll a cím mögött a helyi közösség legitimáló egyetértése.

Figyelmébe ajánljuk

Gulyás Gergely: A KDNP nem fog egy EP-frakcióban ülni a Tisza Párttal

  • narancs.hu

Erről a miniszter a kormányinfón beszélt, ahol a kommunista rémuralomhoz és a Rákosi-korszakhoz hasonlította az Európai Unió Bírósága ítéletét, melynek értelmében 200 millió euróra büntették hazánkat, mivel nem tartota be a bíróság egy korábbi, menekültügyben hozott ítéletét.