Januárban vehette észre a csillagászatbarát járókelő, hogy a Gellérthegy I. kerületi részén, a Filozófusok Kertje és a Mambo sztriptízbár szomszédságában fekvő TIT Uránia Csillagvizsgálót az ünnepek után elfelejtették kinyitni. A Facebookra kikerült egy baljós üzenet, ugyanaz, ami az intézmény honlapján ma is olvasható: „A csillagvizsgáló programjai átmenetileg szünetelnek.” A páratlan fekvésű, lélegzetelállító panorámára néző ingatlan kapujáról rövidesen lecsavarozták az Uránia emblémáját, és fölerősítettek egy másikat: az Emmi alá tartozó Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) megnyitását márciusban jelentette be a kormány. Az Urániát fenntartó Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) vezetője és a KINCS megerősítette: a csillagvizsgáló megszűnik, a távcső már a TIT raktárában pihen.
Fényév távolság
Több olyan csillagásszal beszéltem, akik közelről követték az elmúlt évtizedekben az Uránia sorsát. Állításuk szerint a szakma azon része, akikhez már eljutott a hír, értetlenül áll a döntés előtt. Amióta a kormány tavaly novemberben rábólintott a szintén a TIT-hez tartozó, népligeti Planetárium felújításának finanszírozására, a nagyközönség által látogatható asztronómiai előadások hiánycikké váltak Budapesten, így a főváros szívében működő, a belvárostól pár perc alatt elérhető Uránia távcsöves szolgáltatásai iránt az érdeklődés valószínűleg nőtt volna – már csak egy közösségi csillagvizsgáló működik Budapesten, a Magyar Csillagászati Egyesületé Óbudán. Megdöbbenést keltett az is, hogy a távcső leszerelését, az intézmény bezárását a TIT jóformán titokban, a nyilvánosság tájékoztatása nélkül hajtotta végre, ráadásul az Urániát a mai napig saját intézményeként sorolja fel a TIT honlapja: egy ilyen emblematikus intézmény megérdemelt volna legalább egy hárommondatos közleményt.
| ||
A kezdetben az országban egyedülálló obszervatórium hét évtizedes történetében voltak fényesen tündöklő időszakok. Az Urániát a magyar amatőr csillagászat atyja, Kulin György alapította 1947-ben. Ő választotta ki a Sánc utcai telket is, erről ő maga így írt: „Még romokban hevert a város, amikor már jártam a Gellérthegy környékét, hogy alkalmas helyet találjak a megálmodott Bemutató Csillagvizsgáló számára. Így jutottam el a Sánc utcába, ahol megtaláltam a romos 3/B sz. házat. Gazdátlan volt, mert tulajdonosa bombatámadás áldozata lett. A házat az Egyetem örökölte, és jogilag a [Kultusz-] Minisztériumhoz tartozott, s ekkor Ortutay Gyula, régi jó barátom volt a miniszter. Kérésemre átadta a házat az épülő Uránia számára, elvégezték a szükséges javításokat, és a felső szinten kiépítették a teraszt.” De Kulin hozatta oda a legendás, még 1908-ban Konkoly-Thege Miklós által egy drezdai távcsőkészítő mestertől megrendelt 20 centiméter átmérőjű objektívet, becenevén „a Heydét”, amely a hatvanas években kapott saját kupolát. A különleges, gravitációs óragéppel meghajtott Kepler-típusú csillagászati távcsövet, amelynek egyetlen párja van a világon Rio de Janeiróban, 1997-ben újították fel.
Válasszunk magunknak csillagot!
Az Uránia fénykora egybeesett azzal, hogy Kulin fáradhatatlan munkájának köszönhetően kiépült az országban a közösségi csillagászat és a tudományos asztronómia szakszerű népszerűsítésének intézmény- és keretrendszere a hatvanas-hetvenes években. Az Uránia sokáig meghatározó szerepet töltött be a főváros tudományos-kulturális életében, az országos ismeretterjesztést tanfolyamok, találkozók szervezésével, a műszerellátottságot távcsőkészítő műhelyével, szakembergárdájával segítette. Hasonló népszerűsítő intézmények alakultak az országban az Uránia példáját szem előtt tartva. Jelentősége a 90-es évekre csökkent, de Kulin tanítványainak a nemzetközi kapcsolathálót, az intézet körüli pezsgő szellemi életet sikerült megtartania, rengeteg előadást, minden évben nyári tábort szerveztek. Az ezredforduló környékétől veszített fényéből az intézmény, a fenntartó TIT megszüntette az önálló szakmai vezetést, az Urániát egyre inkább együtt kezelte a Planetáriummal. A 2010-es évekre már „csak” heti 2–3 távcsöves csillagászati előadást, bolygóészlelést tartottak pár száz forintért az érdeklődőknek, főleg iskolásoknak, de azért voltak 3D-s vetítések, és működött egy szakkönyvtár. Ugyan az Uránia honlapján már csak az említett üzenet virít az ideiglenes szünetelésről, az oldal még 2017 májusában is telt házas távcsöves előadásokról, év elején a Nemzeti Kulturális Alap által támogatott csillagászati szabadegyetemről tudósított.
| ||
A Heydével a beszámolók szerint a Hold krátereit, a Szaturnusz gyűrűit, a Jupiter sávjait tiszta időben könnyedén meg lehetett csodálni, Föld-közelség idején a Mars felszíne is látszott, de az Orion-ködöt vagy a Lyra-gyűrűsködöt is el lehetett kapni a műszerrel, amelynek egy visszatérő látogató megfogalmazásában „már lelke van”.
A tudományos ismeretterjesztésre alakult egyesületeket tömörítő közhasznú szövetség, a többek között nyelvvizsgaközpontokat üzemeltető, folyóiratokat kiadó, Bródy Sándor utcai székhelyű TIT – elnök: Hámori József MTA-tag, Professzorok Batthyány Köre-alapító, Orbán első kormányának minisztere; alelnök: Sótonyi Péter (a honlapon másik alelnökként szerepel még a januárban elhunyt Tőkéczki László is); tiszteletbeli elnök: Vizi E. Szilveszter – igazgatóját is megkérdeztük arról, miért zárták be a csillagvizsgálót, és az épület tulajdonosaként miért pont a KINCS-nek adták bérbe. Piróth Eszter igazgató utóbbi kérdést azzal hárította el, hogy erről nem köteles semmilyen információt közölni. Szerinte a leszerelt „muzeális távcső” elavult, és a városi fényszennyezés miatt a Gellérthegyen már nem használható. Piróth azt is mondta, hogy az Uránia nem szűnt meg, a Planetárium felújítása után – erről még körülbelüli időpontokat sem közölt, de a kormányhatározatban az áll, az első terveket augusztus 31-ig kell leadni – a távcsövet a Népligetben állíthatják fel. Ehhez persze az kellene, hogy a lerohadt Planetárium-épületet ne csak felújítsák, ahogyan az a kormányhatározatban szerepel, hanem bővítsék is: egy új kupolával, tehetjük hozzá. Csillagász beszélgetőpartnereim szkeptikusak, a fényszennyezésről szóló érven pedig jót mosolyogtak: egyrészt az a Népligetnél valószínűleg nagyobb, mint a hegyen, másrészt növekvő fényszennyezés mellett is nyugodtan lehetne vizsgálni a látványosabb égitesteket. A hasonló nagyságú, bécsi kupolás csillagvizsgáló is a belváros szívében van, a Duna-parton, erősen fényszennyezett területen, a csillagászati ismeretterjesztést ez mégsem zavarja.
A gellérthegyi csillagvizsgáló történetének ezen a ponton mindenesetre vége, az egykori pezsgő tudományos-kulturális életről csak a kibelezett kupola árulkodik. Megkérdeztük: az üres kupola kihasználását a KINCS nem tervezi, „a csillagászattal kapcsolatos családi programok szervezésére már nem adottak a feltételek”.
