Összeráncolt homlokkal koncentrál egy lány, hogy vízipisztollyal kioltsa a gyertya lángját. Boldogan felsikkant, amikor sikerül. Balra páran egymást kergetik, hogy kivadásszák a másik gatyájából a betűrt színes kendőket. Közben harsány nóta üti meg a fülem, jobbra három fiatal egy ládán áll és énekel: falsul, de örömittas arccal. Az emberek itt - úgy látszik - még élvezik is, ha hülyét csinálhatnak magukból.
A Szigetcserkészek már évek óta felépítik rönkvárukat a nyári fesztiválon. Hisznek az élménypedagógiában, végtére is az egész cserkészmozgalom erre épül, mióta - csaknem száz esztendeje - megszületett. Ha betér hozzájuk egy baráti társaság, rögtön programokat szerveznek nekik, és igyekeznek közben egy kis felvilágosítást nyújtani magáról a mozgalomról is. Henn Péter, aki öt évvel ezelőtt először vitte ki a cserkészeket a Szigetre, akkor még csak egy sátorral és paddal a civil faluba, ironikus hangon számol be arról, milyen reakciókkal találkoztak akkoriban. Az emberek ötletmorzsákat igyekeztek gyűjteni agyuk rejtett tekervényeiből, ha megkérdezték tőlük: szerintetek mi a cserkészet? Egyesek szerint ez egy amerikai katonai szervezet, amit a 19. század közepén alapítottak, esetleg csak militaristák csoportja, akik egész nap az erdőben ugrabugrálnak. Mások vallási fanatikusoknak hiszik őket, akik valamilyen megmagyarázhatatlan okból pont a sötét rengetegben szeretnek egyházi dalokat énekelni. A legközkeletűbb hiedelem szerint egy politikai szervezet, egyes pártok háttérintézménye (nem mondanék példát, jó? - mosolyog rám egy fiatal, bőrdzsekis lány).
Ezeket az előítéleteket nem lehet egy vállrándítással elintézni, hiszen majdnem mindegyikben van egy csöppnyi igazság. Igaz, hogy: a cserkészek hordanak egyenruhát, és szigorúan szabályozott keretek között zajlanak a táboraik. Igaz, hogy: valláserkölcsi alapokon nyugszik a mozgalom. Az is igaz, hogy a cserkészek második törvénye szerint "a cserkész híven teljesíti kötelességeit, amelyekkel Istennek, Hazájának, embertársainak és a magyarságának tartozik".
A legegyszerűbben talán a katonai jelleg magyarázható, hiszen a cserkészet alapítója, Robert Baden-Powell katona volt. "BiPi" a dél-afrikai búr háborúban figyelt fel először arra, mennyire találékonyak és ügyesek azok a fiatal fiúk, akik Mafeking városának 217 napig tartó ostroma folyamán az ő vezetése alatt élelmiszert hordtak, sebesülteket ápoltak, híreket szállítottak. Miután hazatért Angliába, megírta
ifjúságnevelői kézikönyvét,
majd annak sikere láttán 1907-ben kísérleti tábort szervezett Brownsea szigetén huszonkét fiúnak. Vegyes társaság alkotta a cserkészet születéseként számon tartott tábor csapatát: elit, nemesi családok sarjai, munkásgyerekek, utcán felszedett csavargó-árva fiúk.
Ungváry Krisztián történész, aki maga is aktív cserkész 16 éve, még arra is felhívja a figyelmet, hogy azok a külsőségek, amelyek a katonai szervezetek felépítésére utalnak, a tradíció tisztelete mellett praktikus okokból maradtak fent. "Nem tudsz egy nyolcvanfős társaságot úgy működőképesen eligazgatni, hogy ne lennének ott bizonyos fegyelmi szabályok. A ranglétra nélkül az egész csapat műkö-dése összeomlana. Ezek a rituálék, hagyományok közösségépítő hatásúak, ha okosan használják."
Szintén (a cserkészkörökben Róka néven ismert) Ungváry Krisztián adja meg a magyarázatát, miért volt szükséges valláserkölcsi alapokra helyezni a mozgalmat az újjászervezéskor. Az 1948-ban Magyarországon betiltott szervezet pont negyven évvel később, október 15-én alakult újjá egy Múzeum körúti kávézóban. A jelen lévő alapítók között Róka volt a legifjabb a maga húsz évével, az átlagéletkor hatvan körül mozgott, hiszen főleg azok jelentek meg a gyűlésen, akik még a világháború előtt voltak aktív cserkészek. Már aznap este kettészakadt a társaság a vallásosság kérdésének megvitatása alatt, végül deklarálták az újjáalakult cserkészmozgalom egyik fő elveként. Ungváry Krisztián kiemeli, hogy mindennek komoly aktuálpolitikai okai voltak, hiszen ha deklaráltan valláserkölcsi alapokon nyugszik a szervezet, akkor nem lehet integrálni az Úttörőszövetségbe. (Az úttörők azért is kebelezhették volna be könnyedén az újonnan alakult szervezetet, mert kezdettől fogva szinte az egész cserkészregisztert "lenyúlták": a nyakkendőtől a szervezeti felépítésen át a zászlófelvonásig.) Másrészt persze az is fontos érv volt: hogy ha nem mondják ki a vallási elkötelezettség elvét, milyen kötődése lehet a BiPi által alapított cserkészethez?
Ma a világ majdnem összes országában működik a cserkészet (a mozgalmat hat államban tiltották be: Kubában, Laoszban, Kínában, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban, Mianmarban és Afganisztánban), és mindenhol meghatározó tényező a vallásosság - itt a kereszténység, máshol az iszlám, mindenhol az országhoz szabottan. Nem az a lényeg, milyen vallás - annak erkölcsisége számít.
Magyarországon az egyházakhoz is erősen kötődik a cserkészet, sok helyen egy-egy plébániához tartoznak a csapatok, és az egyesülési törvény alapján ezek is a fenntartó szervek. Iskola is vállalhatná ezt a szerepet, de ezt a feladatot igen kevés tanintézet hajlandó magára venni. A 293. Szent Kapisztrán Cserkészcsapatot, amelyhez Róka és Nyilassy Ádám Makákó is tartozik, egy plébánia mentorálja, s ez majdnem mind a 200-250 jelenlegi magyarországi csapatnál hasonlóképpen működik.
A cserkészcsapatok legkisebb egysége az őrs, ez általában 8-10 főt számlál, és mindig egyneműekből tevődik össze. Kettő-négy őrs tartozik egy rajba, majd több raj egy csapatba. Minden csapatnak megvannak a saját hagyományai, amelyek csak rájuk jellemzőek. A 293-asoknál ilyen jellegzetesség például a totemállatok nevének használata. Egyes cserkészeknek, ha kiérdemlik, felajánlják, hogy részt vehetnek egy különleges próbán, ezáltal nyerve el tiszteletbeli új állatnevüket. A titkos próbatétel részleteiről nem hajlandóak mesélni, de annyit azért elárultak, hogy annál keményebb, mint ami nyugati társaiknál szokásos, ahol az egynapos kóla- és ágymegvonás jellemző. A neveket általában úgy választják, hogy az adott ember egy külső jellegzetességére igyekeznek utalni vele: járásra, testtartásra, mozgásra. Szintén totemállatok fémjelzik az őrsöket is: az ifjak Kenguru, Láma, Kajmán, Turul és Strucc őrsökbe tartoznak.
A csapatok összefogó szerve ma hazánkban az 1988 őszén újjáalakult Magyar Cserkészszövetség (MCSSZ). A szövetség berkein belül mindig is voltak vitatott témák a cserkészet jelenét és jövőjét illetően. Ma eldöntendő kérdések a modern társadalomban: a környezettudatosság, az együtt élő generációk helye és szerepe a mozgalomban, az elitesedés vagy a mindenki felé nyitás problémaköre. A rendszerváltás óta felnevelkedett fiatalabb generáció fontosnak tartja meghatározni, mi a társadalmi missziója ma a mozgalomnak, mit kell és mit szabad vállalniuk. A kérdések megvitatására, megvizsgálására és végül eldöntésére alakult meg a Stratégiai Tervező Bizottság. Egy dologban azonban a magyar cserkészet virágkorában megfogalmazott Teleki Pál-i hagyományokat tisztelve és követve (aki 1922-től főcserkész, majd haláláig tiszteletbeli főcserkész volt) szinte mindenki megegyezik: "Mi felelős magyar állampolgárokat szeretnénk nevelni - hangsúlyozza Henn Péter, a bizottság elnöke. - Az ember kiskorától szokja meg többek között azt, hogy tud segíteni. A legnagyobb baj, ha egy közösség csak önmagáért létezik." Példaként említi, hogy gyakran szerveznek gyűjtéseket, felkeresnek szeretetszolgálatokat, igyekeznek elősegíteni a társadalmi integrációt (idén szerveztek egy tábort kifejezetten roma származású fiatalok részére).
Henn Péter kiemeli, hogy az egész mozgalomban a legfontosabb prioritás az ifjúságnevelés, ezért mondhatnánk akár, hogy ez is csupán egy az ifjúsági szervezetek között. Ma a világon 28 millió cserkész van, ezzel a World Organization of Scout Movement, vagyis a nemzetközi cserkészet csúcsszerve az ENSZ után a második legnagyobb szervezet. "Ma a cégek több százezer forintot hajlandóak kifizetni hasonló jellegű, közösségépítő tréningekre" - mondja Henn Péter, aki trénerként is dolgozik.
A Stratégiai Tervező Bizottság 2006 májusára, a négyévente tartott közgyűlés időpontjára ígéri azt a pár oldalas dokumentumot, amelyben összefoglalják a cserkészet jövőjének programját, leszögezik azt a négy-öt prioritást, amelynek mentén frissíteni kellene a szellemiséget. Fontosnak tartják, hogy a gyerekeket minél jobban megismertessék a cserkészet világával, azzal, hogy ez egy alternatíva a fogyasztói társadalom kínálta időtöltésekre. "Annyira jó dolgok vannak benne, hogy nem is tudom, hol lennék, ha nem lettem volna cserkész" - állítja Nyilassy Ádám Makákó, akinél nem is merül fel kérdésként, hogy majd gyermekei is cserkészek lesznek-e.
Länger Veronika
Információk: www.cserkesz.lap.hu
A Külföldi Magyar CserkészszövetségA Külföldi Magyar Cserkészszövetség célja a rendszerváltás óta a Trianon után "elszakított területek ifjúságának támogatása. Azokról szeretnénk gondoskodni, akik a lehető legsúlyosabb helyzetben élnek, akiknek puszta létét is vak gyűlölet fenyegeti" - derül ki a szövetség honlapjából. Céljaikat főleg Magyarországra szóló ösztöndíjakkal igyekeznek megvalósítani, a legfrissebb ösztöndíjpályázat magyar nyelvi és hungarológiaképzést nyújt, célja "a nyugati diaszpórában, elsősorban a déli félteke országaiban (nyugati) diaszpórában élő magyar származású fiatalok nyelvtudásának és magyarságismeretének fejlesztése". A nemzeti identitás fenntartása ilyen hosszú idő távlatában nagyban kötődik a szövetség működéséhez: a külföldi magyar intézmények, civil szervezetek fele alakult cserkészek vezetésével, könyveket, gyűjteményeket adnak ki. Szintén a honlapon olvasható a következő ajánlás: "Csak magyarul beszéljen gyermekéhez! Küldje magyar iskolába, magyar cserkészetbe - hogy büszke legyen szüleire! Büszke legyen magyar származására! - A gyerek nem akar magyar iskolába menni? Angol iskolába sem akar, mégis mennie kell... Nincs ideje? Televízióra van?" |
