A Közgép-konzorcium vitorlásparadicsomot építhet

Nekem a Balatont

  • Rényi Pál Dániel
  • 2013.06.01 14:04

Riport

A Simicska Lajos tulajdonolta Közgép és Fonyó Károly közös cége, a Solum-Invest - az osztrák Swietelskyvel konzorciumban - hatalmas szálloda- és turisztikai komplexumot építhet fel a honi vitorlássport szíveként ismert balatonfüredi telekegyüttesen. Végigkísértük az ügylet alakulását.

Vitorlásberkekben tavaly nyár óta terjedt a hír, hogy Nyerges Zsolt, a második Orbán-kormány beiktatása óta több mint 300 milliárd forintnyi közbeszerzési pályázat megvalósításában érdekelt Közgép Zrt. vezérigazgatója már-már "saját birtokaként" emlegeti a balatonfüredi kikötőt. Úgy hírlett, Nyerges régóta biztos benne, hogy az általa igazgatott építőcég építkezhet majd az akkor még állami tulajdonban lévő telekegyüttesen. Ha így volt, Simicska Lajos egyik fő bizalmasának nem kellett csalatkoznia: őszre az ingatlanok Balatonfüred tulajdonába kerültek, idén márciusban pedig a Közgép többségi tulajdonában lévő cég vezette konzorcium és az önkormányzat képviselői aláírták a telek hasznosítására, illetve a ráépítésre feljogosító szerződéseket. Nem jár rosszul az önkormányzat, mert a telkek Balatonfüred vagyonkezelésébe kerülnek, és a beruházás nagyjából 50 munkahelyet és tízmilliós nagyságrendű adóbevételt hoz a városnak. Jól jár a vitorlássport, mert a magántőke bevonásával a sportág infrastrukturális feltételei hosszú idő után végre javulhatnak. A legjobban mégis az építtető cégek járnak, mert a Balaton északi partjának egyik legértékesebb ingatlanegyüttesén építhetnek fel milliárdos nagyságrendű szálloda- és vitorláscentrumot. Összefoglalónkból kiderül az is, hogy a miniszterelnök kormányrendeletet is módosított a projekt megvalósíthatósága végett, és hogy az ügy kulcsfigurája Simicska Lajos egy másik közeli üzlettársa, a Fidesz körüli cégbirodalom egyes médiapiaci érdekeltségeit gondozó Fonyó Károly.

Akadálymentesítés

Az ügyletben érintett szomszédos telkek újrahasznosításáért a balatonfüredi önkormányzat a szocialista kormányok alatt is lobbizott. A Záhonyi Ferenc utca 8., illetve 10. szám alatti telkek tavaly év végéig a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. tulajdonába tartoztak. A két telek együttes becsült értéke legalább 3 milliárd forint, de értéküket növeli az ott kialakított kikötői infrastruktúra is. A több mint 13 ezer nm alapterületű, 80/3-as helyrajzi számú terület jó ideje a Magyar Vitorlás Szövetség (MVSZ), az alig feleakkora 80/4-es pedig az Országos Műszaki és Fejlesztési Bizottság (OMFB) Vitorlás Klub otthona. (Az OMFB már megszűnt, de a vitorlásklub még működik.) A 80/3-ast a városban csak mint "a kikötőt", országszerte pedig mint az országos vitorlássport és a szövetség központját - "a szövit" - emlegetik.

Az MVSZ és az OMFB vitorláscsapata eddig is csak használója volt az ingatlanoknak, egyik szervezet sem vett részt a telkek vagyonkezelésében. A mostani változások előtt az MVSZ-telek az állami sportlétesítmények fenntartásával és fejlesztésével megbízott Nemzeti Sportközpontok (NSK), míg az OMFB-telek szintén az állami tulajdonú nonprofit cég, a Humán Jövő 2000 Kft. vagyonkezelésében működött - ha termeltek is hasznot e telkek, a pénz ezekhez a társaságokhoz került.

A szocialista kabinetekkel folytatott sikertelen egyezkedéseket követően, 2011 tavaszán Bóka István fideszes polgármester hivatalosan is jelezte igényét a kormánynak az ingatlanok megszerzésére. További egy évbe telt, mire a projekt megkapta a zöld jelzést: a tavaly április 5-én elfogadott (1100/ 2012. számú) kormányrendelet 43, azelőtt az MNV tulajdonában lévő ingatlan ingyenes önkormányzati tulajdonba adásáról rendelkezett. A felsoroltak között szerepelt a 80/3. illetve 80/4. helyrajzi szám alatti két balatonfüredi telek is, amelyek így ma már Balatonfüred tulajdonába tartoznak. A kormányrendelet külön bekezdésben foglalkozott a telekegyüttessel, és előrelátóan rögzítette, hogy "a Balatonfüred 80/3. hrsz.-ú ingatlan ingyenes tulajdonba adására vonatkozó szerződés megkötésére az olimpiai központokról szóló 38/2004. (III. 12.) Korm. rendelet megfelelő módosítása után kerülhet sor".

Az említett 2004. márciusi kormányrendelet tételesen sorolja, hogy milyen infrastrukturális és adminisztrációs kritériumoknak kell megfelelniük adott ingatlanoknak ahhoz, hogy olimpiai központoknak minősüljenek. A rendelet pontosan körülírja, hogy az ilyen minősítésű telkeken milyen fejlesztések valósulhatnak meg; például meghatározza az érintett telkek hasznosításának lehetőségeit és az ott megvalósuló építkezésekkel szembeni elvárásokat. Ezeken az ingatlanokon az üzemeltető - általános infrastrukturális feltételként - köteles létesíteni sportágspecifikusan meghatározott erősítőtermeket, sportorvosi szakrendelőket, dopping-mintavételi helyiségeket. A megvalósítás és üzemeltetés során az üzemeltetőnek folyamatosan ki kell kérnie és figyelembe kell vennie az érintett sportszakágak döntéshozó testületeinek véleményét.

Elméleti finanszírozási igény

Tény, hogy a balatoni kikötő esetében a szövetség által támasztott infrastrukturális elvárások eddig sem teljesültek maradéktalanul. Ennek azonban elsősorban költségvetési okai voltak; nem csoda, hogy az amortizálódó létesítmények és eszközpark miatt mindig akadt feszültség az MVSZ és az aktuális kormányok között. Eddig mégis ez a státusz volt a garancia arra, hogy a vitorlássporthoz szükséges alapvető infrastrukturális feltételeket biztosítja a kormány. Ez a biztosíték megszűnt azzal, hogy Orbán Viktor a tavaly szeptember 25-én jegyzett 269/ 2012. számú rendeletben kihúzta az olimpiai központok sorából az MVSZ-telket. A Miniszterelnökségnél érdeklődtünk, pontosan mi célból szüntette meg a kabinet a balatonfüredi 80/3-as hrsz. kikötőtelep olimpiai minősítését. A választ az Emberi Erőforrások Minisztériuma sportért és ifjúságért felelős államtitkárságáról kaptuk meg. Az államtitkárság február közepén megküldött válaszlevele szerint "Balatonfüred Város Önkormányzata kezdeményezte a Rendelet módosítását azzal a céllal, hogy a Magyar Állam tulajdonában és a Nemzeti Sportközpontok (NSK) vagyonkezelésében lévő Balaton Általános Olimpiai Központ - Balatonfüredi Edzőtábor és Vitorlástelep olimpiai központtá minősítése megszüntetésre kerüljön és egy komplex, a további sportcélú használatot is lehetővé tevő fejlesztés megvalósulhasson, olyan módon, hogy a létesítmény a balatonfüredi Önkormányzat tulajdonába kerül". Mint azt a levél szintén megjegyzi, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB), illetve az érintett sportszervezetek - tehát az MVSZ - egy megállapodás fejében fogadták el az önkormányzati javaslatot. Az egyezség szerint Balatonfüred vállalja, hogy a továbbiakban "a balatonfüredi Vitorlás Központban eddig ellátott állami feladat - az érintett sportágak részére a sportcélú használat továbbra is biztosításra kerül". A válaszlevél szerint "a balatonfüredi Vitorlás Központ átadásával párhuzamosan az NSK vagyonkezelésébe került a Révfülöpi Vitorláskikötő", miáltal "a sportcélú felhasználás lehetőségei összességében bővültek".

Hogy az olimpiai központ minősítésnek politikai jelentősége van, arról Bóka István szavai árulkodnak. A polgármester az önkormányzat szeptember 3-i ülésén a jegyzőkönyv szerint arról beszélt, hogy "a sportért felelős államtitkárság azt szeretné, hogy az olimpiai központok hatálya alá kerüljön be Révfülöp, ennek a Nemzetgazdasági Minisztérium nem örül, mert ha valami bekerül az olimpiai központok hatálya alá, akkor elméletileg finanszírozási igénnyel léphetnek fel".

A látszat szerint a Nemzetgazdasági Minisztérium lobbiereje mutatkozott erősebbnek a sportért felelős államtitkársággal szemben. A citált 269/2012-es rendeletben ugyanis a miniszterelnök nem rendelkezett arról, hogy miközben a balatonfüredi kikötő kikerül az olimpiai központok sorából, a révfülöpi kikötő bekerüljön oda. A Nemzeti Sportközpontok honlapján a révfülöpi kikötőt mint olimpiai központot tüntetik fel, ám a kormányrendelet hatályos szövegéből nem következik e minősítés. (A révfülöpi kikötő hajótárolási kapacitása harmada a füredi kikötőének, alig 45 hajónak van hely.) Az történt tehát, hogy az állam - cserébe a telek átengedéséért - áthárította a vitorlássporttal és a vitorlásszövetséggel szembeni összes kötelezettségét és vállalásait a balatonfüredi önkormányzatra.

Egyedüli pályázó

A balatonfüredi önkormányzat november 7-én kiírta a telkek hasznosítására a nyilvános pályázatot. A Naranccsal együttműködő, a közpénzek átlátható felhasználásáért küzdő K-Monitor civil szervezet bekérte az önkormányzattól a pályázati kiírás dokumentációját, később pedig a már megkötött hasznosítási, illetve ráépítési szerződést is. A kiírás szövege szerint az önkormányzat egyesíteni készül a két telket, és ún. "részleges összevont" kategóriába soroltatja őket, amivel az eddigi 10-hez képest 25 százalékra nőhet a terület beépíthetőségének az aránya. 2017 végéig a beruházónak "minimum 80 szobás, 4 csillagos jachtszállót" és "felszín alatti gépkocsitárolót" kell építenie, fel kell újítania a kikötőhelyeket, és gondoskodnia kell a vitorlássport megfelelő infrastruktúráját garantálni képes épület felhúzásáról is. A kiírás továbbá világossá teszi, hogy a terület az önkormányzat tulajdona marad, viszont a nyertes pályázó határozatlan ideig használhatja az ingatlant.

A győztes konzorciumon kívül más nem nyújtott be érvényes pályázatot. Ebben közrejátszhatott, hogy míg a pályázat beadására kevesebb mint egy hónap állt rendelkezésre, az alkalmasság feltételei igen specifikusak voltak. A pályázó társulásoknak egyszerre kellett rendelkezniük két szállodaépítési - legalább egy 300 millió forint értékű, valamint partvédelmi munkálatokkal kiegészült - referenciával. Fel kellett tudni mutatni az elmúlt öt évben kivitelezett vízépítési tárgyú referenciát, valamint egy parkolóépítést is magában foglaló külső közműépítési munka és egy balatoni kikötő megépítése is az elvárások között szerepelt. Nyilván az sem serkentette a vállalkozó kedvet, hogy Balatonfüreden és vitorláskörökben már hónapokkal a fideszes önkormányzat által kiírt tender meghirdetése előtt elterjedt, hogy a Fidesz gazdasági holdudvara "testközelből figyeli" a projektet.

Január 23-án jelent meg az MVSZ és az önkormányzat közös közleménye, miszerint a munkát "Magyarország talán két legjelentősebb építőipari vállalkozása", az osztrák Swietelsky Kft. és a Simicska Lajos tulajdonában lévő Közgép Kft. végezheti el. Ugyanitt az MVSZ és az önkormányzat igyekezett biztosítani a közvéleményt arról is, hogy "a vitorlásbázisból befolyó bevételek a telep fejlesztését és a szolgáltatások javítását kell, hogy szolgálják", továbbá "az ingatlan alapvető rendeltetése továbbra is az, hogy vitorlássportközpont legyen". Az ellenzéki pártok közül egyedül a Jobbik tűzte zászlajára a témát, és néhány nappal a közlemény megjelenését követően hűtlen kezelés miatt feljelentést is tett az ügyben arra hivatkozva, hogy "a kormánypártok és a hozzájuk közeli oligarchák elidegenítették, lényegében privatizálták a balatonfüredi vitorláskikötőt".

A közleményben írtakkal ellentétben az önkormányzat végül mégsem a Közgéppel, hanem egy projektcéggel írt alá szerződést az érintett telkek hasznosításáról. Az ötmillió forint alaptőkével alapított Solum-Invest Ingatlanfejlesztő Kft.-t idén január 2-án jegyezték be a Közgép és - a médiapiaci érdekeltségek révén Simicska bizalmasaként ismert - Fonyó Károly közös ingatlanfejlesztő és üzemeltető cégeként.

Összeférhetőség

A polgármester írásos kérdéseinkre adott válaszaiból az derült ki, hogy az egyetlen érvényes pályázatot a Füred 2017 Konzorcium adta be, amelyet "a Közgép Zrt., dr. Fonyó Károly és a Swietelsky Magyarország Kft. hozott létre". A pályázat benyújtása pillanatában a Solum-Invest Kft. még nem létezett; ám ez önmagában nem ad okot izgalomra, hiszen projektcégek esetében ilyen jogi manőverre a közbeszerzési törvény lehetőséget ad. Az már érdekesebb, hogy januári közös közleményében az önkormányzat és az MVSZ meg sem említette Fonyó Károlyt a pályázat nyertesei között, és a médiaiparban aktív üzletember szerepvállalása hivatalosan azóta sem került nyilvánosságra. (Fonyó eddig a médiában számított fontos tényezőnek: az ingyenes Metropol lap 2011-es felvásárlását megelőzően ő az Euro AWK nevű közterületi cég kisebbségi tulajdonosa, emellett a Simicska-érdekeltségbe tartozó Mahir Cityposter vezető tisztségviselője.) Fonyó neve valószínűleg azért maradt háttérben, mert nemcsak pályázóként érintett az ügyben, hanem az MVSZ-elnökség egyik legbefolyásosabb tagjaként is tevékeny, és ebbéli pozíciójában ráhatása lehetett a kiírás kritériumainak meghatározására is. (Szerettük volna ezt megkérdezni az érintettől is, ám telefonon nem sikerült elérnünk Fonyó Károlyt.) Fonyó azóta tagja az MVSZ elnökségének, hogy tavaly áprilisban Straub Elek és az akkori vezetőség lemondott, a szövetség tagsága pedig Gál András Leventét - egykori közigazgatási államtitkárt és a megválasztásakor még aktív, ám tavaly nyáron leköszönt kormánybiztost - választotta a testület elnökének. Az elnökség munkáját közelről ismerő forrásunk szerint "Fonyó az elnök mellett messze az elnökség legmeghatározóbb tagja". Ezzel együtt Fonyó bekerülésének nem egyedül az az oka, hogy nagy a befolyása a Fidesz gazdasági holdudvarában. Kapcsolata a vitorlázással nem új keletű: többszörös magyar bajnok vitorlázó, és nemzetközi díjak birtokosa; neki köszönheti a hazai vitorlázás az Asso, az egyik legsportosabb nagyhajós osztály indulását, ő hozta be ugyanis Svájcból az első darabot az országba még 1998-ban.

Az biztos, hogy az MVSZ elnöksége a város megkeresésére jelezte igényeit; a szövetség és az önkormányzat januárban közös közleményben számolt be arról a megállapodásról, hogy mind árban, mind szolgáltatási színvonalban kedvezőbb helyzetbe kerül az MVSZ. A Fazakas Építésziroda Gál kérésére már januárban skiccterveket készített a turisztikai komplexum lehetséges látványterveiről, amelyeket - nem hivatalos formában - az MVSZ rendezésében a vitorlásklubok vezetői és meghívott vitorlások előtt be is mutattak. (Más kérdés, hogy a Fazakas Építésziroda végül nem kapott megbízást sem az MVSZ-től, sem az önkormányzattól.) Gál a Narancsnak írott levelében megerősítette: az MVSZ szempontjai mindvégig szem előtt voltak a projekt előkészítése során. "Az MVSZ már jóval korábban jelezte, hogy mik a kérései és javaslatai, amik teljesülnek, így különösen kishajós, motoros és MVSZ-irodai elhelyezés, a telep bevételének - a korábbi gyakorlattól eltérően - az infrastruktúra-fejlesztésre fordítása."

Kecske és káposzta

A felek két együttesen értelmezendő szerződést írtak alá: az egyik a telkek hasznosításáról, a másik a ráépítési jogról rendelkezik. Előbbiért, tehát a földhasználat díjáért az építtető - a jogerős használatbavételi engedély kézhezvételét követően - évi 20 millió forint+áfát fizet. Az MVSZ-kikötő 2008-as bevételeinek kimutatása alapján a Solum-Invest e költségeit a bevételek már a komplexum felépülése előtt fedezni fogják. A kalkulációból ugyanis az derül ki, hogy a vitorláskikötő évente legalább 120 különböző címzettől egyenként évi 300- 800 ezer forintot szedett be hajótárolási díjként. Ez adta a kikötő évi nagyjából 75 millió forintos bevételének túlnyomó részét. Ezzel párhuzamosan a kikötő dologi és bérezési kiadásai ugyanabban az évben 52 millió forintot emésztettek fel, de a korábbi évek adatainak összehasonlításából látszik, hogy a kikötő átlagosan évi 20-25 millió forint hasznot termelt az éppen aktuálisan megbízott állami vagyonkezelőnek. Ez az összeg a mostani konstrukcióban minimum fedezi a földhasználatért fizetendő 20 milliós díjat. Ha hozzászámoljuk, hogy az OMFB-telek integrálásával 180-ra nő a kikötőhelyek száma, akkor megállapíthatjuk: a Solum-Invest már a hajóhelyek bérbeadásával is hasznot tud termelni. A Narancsnak nyilatkozó hajótulajdonosok szerint mindenesetre az idei szezonra már a Solum-Invest szedi be a hajók bérleti helyeiért fizetendő díjakat.

A Solum-Invest az igazi "áldozatot" azzal vállalja, hogy kifizet 30 millió forint+áfát az önkormányzatnak a ráépítés jogáért, továbbá "az ingatlanokat mint helyszínt biztosítja a Magyar Vitorlás Szövetség versenyeinek megrendezéséhez". Utóbbi tétel számszerűsítve annyit tesz, hogy a Solum-Invest 73 millió forint értékben felépít egy 200 nm-es iroda-, tároló- és raktárhelyiséget (a vitorlássport részére), és további évi 28 millió forintig állja a vitorlásrendezvények közüzemi, szervezési és az infrastruktúrát érintő költségeit. Ezek fontos tételek a vitorlássport számára, ugyanakkor nem árt megjegyezni, hogy a megfelelő infrastruktúra és a rendezvények finanszírozásában az építtető maga is érdekelt, hiszen ezzel áttételesen a saját turisztikai bevételeit is növeli. A komplexum ugyanis alkalmassá válik nagyszabású nemzetközi és belföldi vitorlásversenyek megrendezésére, amelyek folyamatosan generálják majd az ilyen jellegű bevételeket.

Bóka István egy januári sajtótájékoztató során 3 milliárd forintra becsülte a kiírásban elvárt fejlesztések várható költségeit, de arról, hogy a beruházás pontosan mekkora befektetést igényel, az építtető a szerződések aláírása óta még nem nyilatkozott. Az viszont egészen biztos, hogy az építtető igen kedvező kondíciók mellett egy nagyszabású turisztikai beruházást valósíthat meg a Balaton északi partja legértékesebbnek tartott ingatlanegyüttesén.

Még egy falat

Március végén a Közgép-elnök Nyerges Zsolt tulajdonában lévő Heti Válasz (HV) írta meg, hogy a kormány - a vagyonkezelésben tapasztalt visszásságokra hivatkozva - hamarosan magához vonja a 80/4-es telek szomszédságában elterülő, addig a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) kezelésében álló telket, bérkikötőt és az azon található szállodát, a Hotel Unit. (A HV-cikk arra fókuszál, hogy a BME felelőtlen kezelője volt a teleknek, és áron alul, egy szcientológuskörhöz köthető bérlőnek adta ki. Tény, hogy az érintett Navis Port első embere Laczkó Péter, aki szerepelt a HV 2008-as szcientológuslistáján.) A cikk szerint a kormány hamarosan rendelkezik a telek olimpiai központtá minősítéséről is.

A Narancs legfrissebb információi szerint a kabinet akár a következő ülésén dönthet arról, hogy visszaveszi a telek kezelési jogát a BME-től. Az MVSZ munkájára rálátó forrásaink az olimpiai minősítés kiadásáról óvatosabban fogalmaznak, aminek oka lehet a révfülöpi ingatlannál is felmerült "finanszírozási igény". Az ötlet amúgy nem új, és egyáltalán nem valószínűtlen, hogy az Uni-telek valamilyen formában az új szálloda és vitorláscentrum része lesz. Már a Gál által februárban bemutatott átfogó vitorlásfejlesztési koncepcióban, a Festetics György programban is az állt, hogy "az Olimpiai Központ szakmai koncepciója mind az ún. szövetségi, mind a volt OMFB és mind a BME által kezelt területtel mint szakmai egységgel számol". Gál ezt érdeklődésünkre azzal egészítette ki, hogy "az MVSZ támogatja, hogy az ún. Hotel Uni, mivel a magyar versenyvitorlás-élet központjában helyezkedik el és állami tulajdon, ne egyszerű szálloda legyen és nagyhajós bérkikötő, hanem jelenjen meg ott egyre hangsúlyosabban a kishajós élet, az edzőképzés."

A HV egy MNV-dokumentumra hivatkozva állítja, hogy a BME olyan jogsértéseket követett el, ami miatt az "állam nem tehet mást, mint újra saját vagyonkezelésbe vonja a gebinbe kiadott szállót". Az ingatlan üzemeltetéséről szóló korábbi bérleti szerződés 2010 végén lejárt, ezért a BME új hasznosítási pályázatot írt ki. A HV-cikk szerint a Műegyetem a nyilvános pályázaton irreális elvárásokat fogalmazott meg azzal, hogy a bérlőnek a bérbeadásból származó bevétel 70 százalékának nagy részét, 360 millió forintot már az első hónapban át kellett volna utalnia a bérbeadónak, és ezt követték volna húsz éven keresztül 10 milliós részletek. Az érvénytelen első kör miatt a második és harmadik forduló nem volt nyilvános. Ezeken a pályáztatók a gyanú szerint "a jelenleg Navis Port néven futó kft. pénzügyi lehetőségeihez szabták a feltételeket". A HV állítása szerint a Navis Portnak "végül az azonnali 360 millió helyett csak nettó 16 milliót kellett letennie egy esztendő alatt, majd a további években bő 26-26 milliót". Megkeresésünkkor Péceli Gábor, a BME rektora azzal védekezett, hogy "az eredeti döntés szerint a húszéves futamidő első három évére 70 százalék bérleti díj esett volna, majd ez változott egyenletes ütemezésűre. A megkötött szerződés szerint a bérlő - az első évet kivéve - évi 26,7 millió forintot fizet 20 éven át (indexálva), azaz jelen értéken számítva összesen 525 millió forintot. Az elért bérleti díj, ami egyébként a korábbi többszöröse, az ingatlan értékével is jól harmonizál. Az ingatlan hasznosítási folyamatát a BME-t felügyelő szervek többször ellenőrizték és elfogadták". A Nemzeti Adóhivatal a HV cikke nyomán mindenesetre jelezte, hogy a Közép-dunántúli Regionális Bűnügyi Igazgatóság már nyomoz költségvetési csalás gyanúja miatt, és már házkutatásokat is megejtett. Érdekes, hogy a BME vagyonkezelőként már konfliktusba került a MAFC vitorlásszakosztályával is; a klubnak hosszú ideje az Uni-telek az otthona. A MAFC ugyanezen pályáztatási procedúra miatt 2011 tavaszán a Közbeszerzések Tanácsához fordult, ám akkor nem reagáltak a mostanihoz hasonló fürgeséggel az illetékes szervek. 2011 végén a BME kirúgta volna a telepről a MAFC-ot, és a klub - mint első embere, Dékány Dénes a kérdésünkre elmondta - végül csak azért maradhatott, mert külön meg tudott állapodni a főbérlővel.


Neked ajánljuk