Maradhat óvodavezető, ha lemond a képviselőségről

Óvoda a harcmezőn

  • Varga Domokos Péter
  • 2021. december 15.

Belpol

Az alábbi történetben nincs direkt pártpolitika, ám abban, ami Magyarpolányban történt, nem lehet nem észrevenni mindannak a hatását, ami 2010 óta zajlik az országban.

Ugyancsak fújtat az ember, mire felér a magyarpolányi híres-neves kálvária utolsó állomásáig. Pedig a hegy meredekén lépcső könnyíti a járást, az egyes stációk előtti pihenőkön vagy a színesre festett szoborcsoportokon Krisztus szenvedésének állomásait tekinthetjük meg, vagy a kápolnához felérve a ködbe vesző bakonyi panorámát, közelébb a polányi épületek, háztetők rendezett sorát.

Lenn a faluban, az óvoda előtt várom a kiérkező szülőket. Arról kérdezem az embereket, okozott-e, okoz-e zavart, hogy az óvodában a nyáron kicserélődött a teljes személyzet, mert a fenntartó nem szavazott bizalmat a korábbi vezető óvónőnek. Az intézményvezetővel együtt távozott a két német nemzetiségi szakképzettséggel is rendelkező óvónő.

A szülők – és mellettük többen a falu lakosai közül – már az első változás hírére felbolydultak. Petícióban kérték Némethné Penk Ildikó vezető óvónő visszahelyezését, továbbá felvonulást is szerveztek a régi óvónőikért, amit az­óta is csak tüntetésként emleget mindenki a faluban.

Némethnét hat éve kifejezetten azért hívta az intézménybe Grőber József független polgármester, hogy majd ő váltsa egy év múlva a harmincéves szolgálat után nyugdíjba vonuló óvodavezetőt. Némethné sváb származású magyarpolányi lakos, már a szülei is itt éltek. Az óvónői diplomája mellől ekkor még hiányzott a beosztáshoz szükséges közoktatás-vezetői végzettség, de mire a vezetői állás megüresedett, megszerezte azt is. Majd a helyi önkormányzat pályázatát megnyerve 2016-ban nevezték ki a Magyarpolányi Német Nemzetiségű Óvoda és Mini Bölcsőde vezetőjévé.

Az óvodának jó híre volt, nemcsak a helyi, de a környékbeli szülők is szívesen hordták ide gyermekeiket, ez magyarázza a mintegy 60 fős létszámot. Némethné a magas szakmai szintet a nemzetiségi irány fejlesztésével is erősítette, a pedagógiai munkában nagyobb teret kapott a német nyelv és kultúra megismertetése. Mire lejárt az első ötéves vezetői ciklusa, az intézményben dolgozó mindhárom óvónő – őt magát is beleértve – rendelkezett német nemzetiségi szakirányú végzettséggel.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.