Balog Zoltán 2012. december 20-i határozata a közlekedésmérnöki, légi közlekedési-hajózó szakirányon is lehetővé tette állami ösztöndíjas képzés indítását, a december 31-én megjelent felvételi tájékoztatóból mégis az derül ki, hogy a Nyíregyházi Főiskola csak önköltséges formában hirdeti meg a magyar felsőoktatás egyetlen pilótaképzését. Az intézmény oktatási rektorhelyettese lapunknak a főiskola újabb forráskivonások utáni gazdasági helyzetével indokolta a döntést. Kovács Zoltán elmondta, a szakirány állami normatívája eddig sem fedezte a gyakorlati oktatás - például szimulátor fenntartása, kiképző repülések - költségeit. A repülőképzés iránti elkötelezettségből eddig a főiskola gazdálkodta ki az összeget, ám az idénre tervezett 1,6 milliárdos forráskivonás után erre már nem volt lehetőségük (2008 óta összesen 3,4 milliárd forinttal csökkent a főiskola állami támogatása). Az államilag finanszírozott szakirány mellett egy december 18-i döntés alapján 70 dolgozótól is meg kellett válniuk, a létszámleépítés elsősorban a nem oktató és a nyugdíjkorhatárt betöltött közalkalmazotti réteget érintette - tájékoztatta a Narancsot Kovács Zoltán.
Nem röpül
Fotó: Balázs Attila / MTI
A rektorhelyettes szerint az 518 ezer forintos hallgatói normatíva csak a képzési költség töredékét fedezi, hallgatónként körülbelül 10 millió forintot az egyetemnek kellene előteremtenie. Az elmúlt években rendre 6 vagy 7 államilag támogatott diákot vettek fel, a források 60-70 milliós bővítésére lenne tehát szükség a szak ingyenes elindításához. Az önköltség óriási terheket ró a tanulókra (bár kisebb huzavona után úgy tűnik, a Diákhitel 2 a teljes tandíjra felvehető lesz), az utóbbi évek felvételi statisztikái alapján mégis előfordulhat, hogy összejön a szakirány elindításához szükséges 5 jelentkező. Ami biztos, hogy nemcsak a Műszaki és Mezőgazdasági Kar, de az egész főiskola legtehetségesebb diákjai a leendő pilóták. 2012-ben 459 ponttal lehetett bekerülni állami ösztöndíjas képzésre, ezt csak a kommunikáció szak közelítette meg 435-ös ponthatárral (az MMK második legmagasabb bejutási küszöbe mindössze 304 pont volt a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari gépészmérnöki szakon).
Kényszerpályán
Szelestey Gyula nyugalmazott főiskolai docens 1982 óta tanít a főiskolán, hat évig a Repülőgép Műszaki és Kiképzési Tanszék vezetője is volt. A Narancsnak elmondta, hogy a negyvenöt éve folyamatosan működő repülőképzés finanszírozása 1991 óta ingatag lábakon áll. Korábban a Mezőgazdasági Minisztérium alá tartozott a repülőmérnöki szak, mely állta a gyakorlati oktatást, és a végzettek többségét alkalmazta is. 1985-ben indult a közforgalmi szakirány, majd 1991-ben került az Oktatási Minisztérium alá a képzés, ahol sosem ismerték el a gyakorlati felkészülés költségeit. A közlekedésmérnöki alapszakkal megegyező normatívát állapítottak meg, annak ellenére, hogy a légi közlekedési-hajózó önálló szakképzettséget nyújtó szakirány. Az iskola más szakok terhére vagy az OM póttámogatásából finanszírozta a pilóták oktatását, szimulátorra a Malévtól kaptak szakképzési támogatást. Szelestey szerint az idén kialakult helyzet az első lépés lehet a pilótaképzés megszűnéséhez vezető úton, bár reménykedik benne, hogy a magas fizetési ígéretek elég önköltséges diákot hoznak az intézménynek.
A Nyíregyházi Főiskola adja egyébként a hazai hivatásos pilótaállomány negyedét, a volt Malév-pilóták felét. Szelestey úgy véli, a magyar légitársaság csődjével sem vált okafogyottá a repülőképzés, végzett diákjaik a légimentőknél, a Belügyminisztériumnál és a hadseregnél is szép számmal megtalálhatók, valamint a fapados légitársaságok is felszívják pilótáikat. Több helyen elvárják a felsőfokú szakképzettséget is, amit itthon kizárólag Nyíregyházán lehet megszerezni.
Komplikált indulás
A Narancsnak végzős gimnazisták is beszéltek arról, milyen nehézségeket okozott nekik az államilag támogatott szak bedőlése. György Gergely, a pápai Petőfi Sándor Gimnázium diákja tízéves kora óta készül a pályára, középiskolai fakultációit kifejezetten a nyíregyházi pilótaképzés követelményeihez igazította. Lapunknak ő és egy másik diák is azt mondta, valószínűleg közlekedésmérnöki alapszakra jelentkeznek, így ha jövőre indul ingyenes repülőképzés, újrafelvételi mellett elismertethetik tanegységeiket. "Ha jövőre sem indul a szak állami támogatással, akkor repülőmérnök irányba lehet szakosodni. Innen fel tudjuk venni a pilóta szak elméleti tárgyait, és elméleti vizsgát is tehetünk. Ha ez sikerül, hét évünk lesz összeszedni a megfelelő gyakorlati jogosításokat, különben vizsgázhatunk újra" - folytatta György Gergely. A 12 milliós diákhitel felvételét a Narancsnak nyilatkozó gimnazisták nem tartják reálisnak.
Szelestey Gyula szerint hosszú távon akkor működhet a szak, ha az állam elismeri a képzés valódi költségeit, és legalább néhány ingyenes helyet biztosít. Különösen aggasztónak nevezte, hogy a többnyire gyermekkoruktól pilótának készülő diákok egy részének decemberben pillanatok alatt omlottak össze az álmai. A főiskolai docens azzal is kiegyezne, ha 17. szakként a légi közlekedési-hajózó szakirányon is nagyon magasan, akár 470 ponton húzná meg a miniszter az állami ösztöndíjas képzés küszöbét. De az idén felvételizők sem adták még fel, információink szerint a leendő pilóták az Emberi Erőforrások Minisztériumát, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciáját és a Hallgatói Hálózatot is megkeresték a problémával.
