2! Frankofón Filmnapok

  • 2012. február 10.

Snoblesse

Francia rendőrdrámától a közönségkedvenc némafilmen át a marokkói dokumentumfilmig.


 

Ha mi nem megyünk Cannes-ba, akkor Cannes jön Budapestre, de most nem a fesztivál igazgatójára, Thierry Fremaux-re gondolunk, aki nemrégiben villámlátogatást tett a hazai filmszemlén, hanem Cannes versenyfilmjeire, melyek közül több is szerepel a 2. Frankofón Filmnapokon. Vetítik Bertrand Bonello Bordélyház című versenyfilmjét, melyben a múlt századelő előkelő párizsi bordélyvilágának egy jellegzetes intézménye elevenedik meg pompás képekben és kevésbé pompázatos sorsokkal. A régi szép időket valóban réginek és szépnek láttató The Artist – A némafilmes amerre csak jár, díjat díjra halmoz – Cannes nagy kedvence ugyancsak szerepel a programban, így végre kiderül, miről is áradozik már hónapok óta a nemzetközi szaksajtó. És még mindig Cannes, mert Nadine Labaki libanoni víg drámája (És most merre?), és Maïwenn komor rendőrdrámája (Polisse) ugyancsak megjárták a filmfesztivált, de rajtuk kívül is még számos frankofón újdonság várja a filmnapok látogatóit.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.