2. Izraeli Dokumentumfilm Fesztivál

  • 2012. május 2.

Snoblesse

Vándorcirkusz, delfinek, szépségipar – 8 dokumentumfilm mutatkozik be a fesztiválon.


Az izraeli légierő pilótája vándorcirkuszt szervez. Egy izraeli–arab származású fiún az eilati delfinek segítenek. Egy drúz származású nő az izraeli divatvilágba próbál betörni. A lengyel gettóból megszökött lány megtagadja zsidó származását. Két művészi pályára készülő nő dacol a szigorú rabbinikus cenzúrával. A történetek tovább is vannak, a 2. Izraeli Dokumentumfilm Fesztivál filmjeiből kiderülnek a részletek. Miként tavaly, úgy idén is 8 filmet mutatnak be. A vetítéseket beszélgetés követi; szó lesz az izraeli dokumentumfilm-ipar helyzetéről, a holokausztról, az izraeli–arab konfliktusról, a kisebbségekről és a nemiségről. Május 12-én Delalamm-koncert.

 

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.