Az Élő Fény

  • 2015. február 10.

Snoblesse

A nagyon kortárs Soharóza találkozása a nagyon 12. századi apátnővel.

Ki hallott már Hildegard von Bingenről? A telefonkönyvben hiába is keresnék, hacsak nincs kéznél egy 12. századi Yellow Pages, Hildegard ugyanis a régmúlt 1100-as években élt és alkotott: Istent szolgálta, kolostort építtetett, utazott, gyógyított, zenét szerzett és nagy emberek tanácsadója volt. Ordo Virtutum című műve a Soharóza kísérleti kórusszínházi előadásaként kerül most a budapesti Bakelit Multi Art Center színpadára – az eredetitől teljesen eltérő formában.

false

A Soharóza zenei vezetője, Halas Dóra így találkozott Hildegarddal:

HD: Én személy szerint nem ismertem Hildegardot, a Zeneakadémián szerintem nem tanítják zenetörténetből – vagy csak nem figyeltem azon az órán. Az egyik Soharóza-tag küldött át nekem egy zenei rádiós linket, amin egy amerikai kórus párhuzamba állította Hildegardot Meredith Monkkal. Ettől teljesen begőzöltem. Mindezek után jött a felismerés, hogy Hildegard mennyire a hagyományostól eltérő módon gondolkodott sok mindenben. Önmagában lenyűgözőnek találtuk azt a tényt, hogy létezett 900 éve egy ember, akinek több különböző témában teljes írásai maradtak fenn. Amikor pedig beleolvastunk ezekbe az írásokba, nem hittünk a szemünknek: a látomások élénk képei, a gyógyító könyvek szexuális vonatkozású fejezetei, az abszurd témájú rajzok, a zenei különcködések, a mesterséges nyelv, amit ő hozott létre… Nem volt olyan témájú kutatásunk vele kapcsolatban, amire ne az lett volna a zsigeri első reakciónk, hogy „Mi van!?!”

A teljes interjú itt olvasható. Előadások: február 21–22. szombat–vasárnap, 19.00 óra. Mindkét előadás után közönségtalálkozó lesz Ránki Júlia moderálásával.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.