Bárkibármikor

  • 2017. március 6.

Snoblesse

Pintér Béla piacra dobja az új dizájner drogot.
false

 

Fotó: Németh Dániel

„Az élet gyönyörűen osztja le a lapokat. Már korábban megfogalmazódott bennem, hogy milyen érdekes lenne ez a találkozás. Mindig is voltak, akik érdekeltek engem. Hihetetlen mámor és öröm, hogy egy ilyen magas művészi igényű társulattal dolgozhatom. Az is nagy energiákat ad, hogy kíváncsiak rám. Attól más a munka Bélával, hogy saját maga írja, tervezi, rendezi az előadásait, és nem utolsósorban játszik is bennük. Talán jobban megköveteli a fegyelmet, a szigort, a pontosságot. Zabolátlan ember vagyok, be kell terelni engem” – Csákányi Eszter nyilatkozott így a Narancsnak (a teljes szöveg itt) a Pintér Bélával és társulatával való közös munkáról.

„Mi vagyunk az ország vezető független színházi társulata, a szcéna jelenlegi zászlóshajója: nekünk van a legnagyobb közönségünk és a legtöbb díjunk, még ha az előadások szövegcentrikussága miatt a külföldi meghívások ideiglenesen meg is csappantak. Hogy mi kellett ehhez? Nem tudom, de az biztos, hogy mindig eszembe jutott egy-egy olyan jó téma, ami motivált engem és a kollégáimat, és ami az esetek 90 százalékában a közönséget is érdekelte. Tizenöt év alatt én is változtam, és voltak mélypontok is: az egyik a Párhuzamos óra című előadás volt, ami után el kellett gondolkodni arról, hogyan tovább. Az a döntés született, hogy – mivel annak nagyon kidolgozatlan sztorija volt – a történetet kell erősíteni” – ezt viszont már maga Pintér Béla nyilatkozta a Narancsnak (a teljes szöveg itt) a társulatával eltöltött 15 évről.

Az Átrium Film-Színházban játsszák Bárkibármikor című előadásukat, s hogy mire is lehet számítani, annak illusztrálására álljon itt egy jó kis Pintér Béla-dialóg:

„– ÉLET-nek hívják azt a cuccot, amit most tol.

– Életnek? Pont életnek?

– Igen. Csupa nagybetűvel.

– Ez egy olyan új dizájner drog, mint a Kati, a Zene vagy a Remény?

– Hát, nem olyan drága, meg nem olyan tiszta, mint a Remény, de szerintem sokkal jobb, mert benne van minden. A Kati, a Zene, a Remény, a Jövő… Minden! Mint az életben! Ez a legjobb.

– Aha! És ez eredetileg műtrágya vagy fürdősó?

– Nem, ez rovarirtó.

– Rovarirtó?

– Hát, amennyire én tudom, ez ilyen bolhapor, amit macskákra meg tengerimalacokra lehet szórni.

– Jézus Máriám! És ezt képesek vagytok lenyelni?”

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kritikánk az előadásról itt olvasható.

Figyelmébe ajánljuk

Női dzseki trendek, amelyeket érdemes figyelni idén ősszel és télen

  • Támogatott tartalom

Az őszi-téli szezon mindig a kabátok és dzsekik időszaka: ezek a darabok nemcsak a melegedről gondoskodnak, hanem meghatározzák az egész öltözéked stílusát is. Idén a klasszikus megoldások mellett számos új irányzat is teret nyer, amelyek egyszerre praktikusak és divatosak. Nézzük, milyen trendek hódítanak a női dzsekik világában a következő hónapokban!

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.