| ||
„Az élet gyönyörűen osztja le a lapokat. Már korábban megfogalmazódott bennem, hogy milyen érdekes lenne ez a találkozás. Mindig is voltak, akik érdekeltek engem. Hihetetlen mámor és öröm, hogy egy ilyen magas művészi igényű társulattal dolgozhatom. Az is nagy energiákat ad, hogy kíváncsiak rám. Attól más a munka Bélával, hogy saját maga írja, tervezi, rendezi az előadásait, és nem utolsósorban játszik is bennük. Talán jobban megköveteli a fegyelmet, a szigort, a pontosságot. Zabolátlan ember vagyok, be kell terelni engem” – Csákányi Eszter nyilatkozott így a Narancsnak (a teljes szöveg itt) a Pintér Bélával és társulatával való közös munkáról.
„Mi vagyunk az ország vezető független színházi társulata, a szcéna jelenlegi zászlóshajója: nekünk van a legnagyobb közönségünk és a legtöbb díjunk, még ha az előadások szövegcentrikussága miatt a külföldi meghívások ideiglenesen meg is csappantak. Hogy mi kellett ehhez? Nem tudom, de az biztos, hogy mindig eszembe jutott egy-egy olyan jó téma, ami motivált engem és a kollégáimat, és ami az esetek 90 százalékában a közönséget is érdekelte. Tizenöt év alatt én is változtam, és voltak mélypontok is: az egyik a Párhuzamos óra című előadás volt, ami után el kellett gondolkodni arról, hogyan tovább. Az a döntés született, hogy – mivel annak nagyon kidolgozatlan sztorija volt – a történetet kell erősíteni” – ezt viszont már maga Pintér Béla nyilatkozta a Narancsnak (a teljes szöveg itt) a társulatával eltöltött 15 évről.
Az Átrium Film-Színházban játsszák Bárkibármikor című előadásukat, s hogy mire is lehet számítani, annak illusztrálására álljon itt egy jó kis Pintér Béla-dialóg:
| „– ÉLET-nek hívják azt a cuccot, amit most tol. – Életnek? Pont életnek? – Igen. Csupa nagybetűvel. – Ez egy olyan új dizájner drog, mint a Kati, a Zene vagy a Remény? – Hát, nem olyan drága, meg nem olyan tiszta, mint a Remény, de szerintem sokkal jobb, mert benne van minden. A Kati, a Zene, a Remény, a Jövő… Minden! Mint az életben! Ez a legjobb. – Aha! És ez eredetileg műtrágya vagy fürdősó? – Nem, ez rovarirtó. – Rovarirtó? – Hát, amennyire én tudom, ez ilyen bolhapor, amit macskákra meg tengerimalacokra lehet szórni. – Jézus Máriám! És ezt képesek vagytok lenyelni?” |
Kritikánk az előadásról itt olvasható.
