Bárkibármikor

  • 2017. március 6.

Snoblesse

Pintér Béla piacra dobja az új dizájner drogot.
false

 

Fotó: Németh Dániel

„Az élet gyönyörűen osztja le a lapokat. Már korábban megfogalmazódott bennem, hogy milyen érdekes lenne ez a találkozás. Mindig is voltak, akik érdekeltek engem. Hihetetlen mámor és öröm, hogy egy ilyen magas művészi igényű társulattal dolgozhatom. Az is nagy energiákat ad, hogy kíváncsiak rám. Attól más a munka Bélával, hogy saját maga írja, tervezi, rendezi az előadásait, és nem utolsósorban játszik is bennük. Talán jobban megköveteli a fegyelmet, a szigort, a pontosságot. Zabolátlan ember vagyok, be kell terelni engem” – Csákányi Eszter nyilatkozott így a Narancsnak (a teljes szöveg itt) a Pintér Bélával és társulatával való közös munkáról.

„Mi vagyunk az ország vezető független színházi társulata, a szcéna jelenlegi zászlóshajója: nekünk van a legnagyobb közönségünk és a legtöbb díjunk, még ha az előadások szövegcentrikussága miatt a külföldi meghívások ideiglenesen meg is csappantak. Hogy mi kellett ehhez? Nem tudom, de az biztos, hogy mindig eszembe jutott egy-egy olyan jó téma, ami motivált engem és a kollégáimat, és ami az esetek 90 százalékában a közönséget is érdekelte. Tizenöt év alatt én is változtam, és voltak mélypontok is: az egyik a Párhuzamos óra című előadás volt, ami után el kellett gondolkodni arról, hogyan tovább. Az a döntés született, hogy – mivel annak nagyon kidolgozatlan sztorija volt – a történetet kell erősíteni” – ezt viszont már maga Pintér Béla nyilatkozta a Narancsnak (a teljes szöveg itt) a társulatával eltöltött 15 évről.

Az Átrium Film-Színházban játsszák Bárkibármikor című előadásukat, s hogy mire is lehet számítani, annak illusztrálására álljon itt egy jó kis Pintér Béla-dialóg:

„– ÉLET-nek hívják azt a cuccot, amit most tol.

– Életnek? Pont életnek?

– Igen. Csupa nagybetűvel.

– Ez egy olyan új dizájner drog, mint a Kati, a Zene vagy a Remény?

– Hát, nem olyan drága, meg nem olyan tiszta, mint a Remény, de szerintem sokkal jobb, mert benne van minden. A Kati, a Zene, a Remény, a Jövő… Minden! Mint az életben! Ez a legjobb.

– Aha! És ez eredetileg műtrágya vagy fürdősó?

– Nem, ez rovarirtó.

– Rovarirtó?

– Hát, amennyire én tudom, ez ilyen bolhapor, amit macskákra meg tengerimalacokra lehet szórni.

– Jézus Máriám! És ezt képesek vagytok lenyelni?”

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kritikánk az előadásról itt olvasható.

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.