Fullajtár Andrea első ízben 1998-ban akart csendet; a színésznő még főiskolás volt, amikor először előadta, egyes szám első személyben elmesélte egy Budapesten élő hajléktalan nő életét. Ugyanezt teszi most is: ugyanaz a vidékről városba kerülő nő, ugyanaz a szöveg (Csalog Zsolt monodrámája), ugyanaz a nyomor, csak a közönség más. Tavaly év végén például hajléktalanokat látott vendégül a Katona, s egyikük meg is írta a magyarnarancs.hu-nak az élményeit (a teljes szöveg itt): „Megdöbbentő és gondolatokat elindító produkciót láttam. Amikor beléptünk a nézőtérre és körülnéztünk, az utcáról ismerős kép fogadott minket: egy »átmeneti nő« (ti. átmenet nő és rongykupac között) és egy padon nekünk háttal ülő, mankóba kapaszkodó férfi hallgattak. A férfi hallgatott végig, de a nő nem. Mondta-mondta egy órán keresztül, de úgy, olyan hangsúllyal és gesztusokkal, hogy arra gondoltam (de komolyan!): nem létezik, hogy ez a színésznő ne lett volna valamikor valóban hajléktalan.”
Figyelmébe ajánljuk
„Amióta a kormánynak központi témája lett a gyermekvédelem, szinte soha nem a lényegről beszélünk”
Az elhanyagolással, fizikai, érzelmi vagy szexuális bántalmazással kapcsolatos esetek száma ijesztő mértékben emelkedett az elmúlt években idehaza, ahogyan az öngyilkossági kísérletek is egyre gyakoribbak a gyerekek körében. A civil szervezetek szerepéről e kritikus időkben Stáhly Katalin pszichológus, a Hintalovon Alapítvány gyerekjogi szakértője beszélt lapunknak.
Észak-Lengyelország nemcsak szép, de nyaralásra is tökéletes
A sokszor elviselhetetlen magyar nyár fő üzenete egyértelmű: menjünk a Balti-tengerhez nyaralni! Gdańsk és környéke jó belépő még akkor is, ha nagyon gyorsan kiderül pár szomorú tény rajta keresztül arról, mennyire fejlett Magyarország.
"Volt-e értelme olyan áldozatokat hozni, ami egy teljes város lerombolásával és százezrek halálával járt"
Nyolcvanegy esztendővel ezelőtt, 1944. augusztus 1-jén délután 5 órakor robbant ki a varsói felkelés. Tavaly megjelent, most mindenki számára elérhetővé tett riportunkkal emlékezünk a legyel történelem egyik legfontosabb eseményére.
Zelenszkij autokratikus vargabetűje többet ártott Ukrajna európai integrációjának, mint Orbán ármánykodása
Az ukrán elnök a „szuverenitásvédelem” jelszavával tisztogatott volna azok között, akik rossz helyen szaglásztak. De hiába megengedő a korrupcióval szemben Trump, ha az EU sűrű fejcsóválással fogadta a törvényt, amit azóta visszavontak. A kárt így is nehéz felbecsülni.
Az Amerika–EU-vámalku tovább nyomhatja a magyar gazdaságot
Noha sikerült megfelezni az EU-t fenyegető amerikai vám mértékét, a 15 százalékos általános teher meglehetősen súlyos csapást mérhet az európai gazdaságokra, így a magyarra is. A magyar kormány szerint Orbán Viktor persze jobb megállapodást kötött volna, de a megegyezés az orosz gázimportra is hatással lehet.
Akár jó is lehetett volna, mégis félrecsúszott: ezt csinálta a Kádár-rendszer a Balatonnal
Megjött Barba papa
A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák.
Hiába a fekete-fehér: Santhó Imre fotóin egy sokszínű és pezsgő korszak elevenedik meg
Gyógyító morajlás
Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak.
Elmondható
A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.
Gyulladáspont
Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.
