Déjà vu fesztivál: Alphaville

  • 2013. június 4.

Snoblesse

Jön a Big in Japan és a Forever Young!
false

Múltfeltárásban hátul kullogunk a sorban, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy mind a mai napig nem lett feltárva, hogy a nyolcvanas években ki volt Modern Talking-os és ki nem. Amíg titkosak a listák, bárki könnyen zsarolhatóvá válhat, s már csak ezért is rendezni kéne a kérdést mihamarabb. Ha meglenne a politikai akarat, egy kalap alatt az alphaville-esek listáját is nyilvánosságra kellene hozni, noha a Big in Japan vagy a Sounds Like a Melody hajdani bömböltetése korántsem olyan kompromittáló, mint a You're my heart, you're my soul (mindközönségesen: „jamaha, jamaszol”) vagy a Cheri Cheri Lady. Mindenesetre eljött az Alphaville-ügyi coming out napja, a német szintipop-formáció ötven fölötti tagjai ugyanis a szegedi Déjà vu Fesztiválon nyomják a hajdani slágereket. Vigyázat, másnap Thomas Anders!

Figyelmébe ajánljuk

A Fidesz házhoz megy

Megfelelő helyre kilopott adatbázis, telefonálgató propagandisták, aktivisták otthonát látogató Németh Balázs. Amit a Fidesz most csinál, régen a Kurucinfó munkája volt.

Mint az itatós

Szinte hihetetlen, de akad még olyan nagy múltú, híres szimfonikus zenekar, amely korábban soha nem járt Budapesten: közéjük tartozott a Tokiói Filharmonikus Zenekar is, holott erős magyar kötődésük van, hiszen Kovács János 1992 óta szerepel náluk vendégkarmesterként.

Minden meg akar ölni

  • SzSz

Andriivka aprócska falu Kelet-Ukrajnában, Donyeck megyében; 2014 óta a vitatott – értsd: az ENSZ tagországai közül egyedül Oroszország, Szíria és Észak-Korea által elismert – Donyecki Népköztársaság része.

S most reménykedünk

„Az élet távolról nézve komédia, közelről nézve tragédia” – az Arisztotelész szellemét megidéző mondást egyként tulajdonítják Charlie Chaplinnek, illetve Buster Keatonnek.

A szürkeség ragyogása

Különös élmény néhány napon belül látni két Molière-darabot a Pesti Színházban. A huszonöt éve bemutatott Képzelt beteg egy rosszul öregedő „klasszikus”, a Madame Tartuffe pedig egy kortárs átirat, amelynek első ránézésre a névegyezésen túl nem sok köze van a francia szerzőhöz. Ez utóbbi egyáltalán nem baj, még akár erény is lehet.