A 2000-ben alakult koppenhágai Efterklang (a dán szó emlékezést, visszatükröződést jelent) az utóbbi évek egyik legkísérletezőbb és legtudatosabb popzenekara. Az eredetileg öttagú, mára ugyan trióvá olvadt, de rengeteg vendégművésszel dolgozó együttes finom hangulatú, elektronikával sejtelmesen átitatott popdalaira egyaránt hatott Brian Eno ambient hangszobrászata, a Boards of Canada álomelektronikája, a Röyksopp zenei kaleidoszkópja, Björk hangulatváltásokban gazdag virtuozitása vagy az Air kifinomultsága. Eme inspirációkból azután a megszüntetve-megőrizve elve alapján építették fel saját, egyedi és jól felismerhető zenei programjukat – tudatos koncepció szerint elrendezve, és eredeti módon tálalva az egyes menüpontokat. A zenekar szeptemberben jelentette meg ötödik nagylemezét: a Piramida című album egy elhagyott, sarkkörön túli szovjet bányászvárosban felvett hangmintákra épülő, páratlanul atmoszferikus és intenzív alkotás, az Efterklang eddigi pályájának csúcspontja. Ezt a nem mindennapi albumot mutatja be a zenekar a lehető leghozzáillőbb helyszínen: a valaha elhagyott, majd Budapesten újjáépült egykori szovjet hajón, az A38-on.
Ehhez a produkcióhoz kínál perfekt felvezetést a prágai Republic of Two, mely egészen különleges színfoltja a közép-európai popzenének. Mikoláš Růžička és Jiří Burian (korábban sikeres együttesek tagjai és előadók kísérőzenészei) zenekarának első lemeze rögtön megkapta az Anděl-díjat (a legrangosabb cseh könnyűzenei elismerést), és a páros finom, elegáns, kissé melankolikus, szinte kizárólag gitár-ének hangszerelésre épülő dalai – és a hozzájuk tartozó, home-movie szerű, hangulatos videoklipek – komoly elismerést arattak.
