„Kipróbáltam a szexet” – Vinnai András színpadi szerző

  • rés a présen
  • 2014. szeptember 29.

Snoblesse

Október 6-án és 7-én A férfiak szexuális világa megy a Jurányiban.

rap: Kikkel tudsz jól együtt dolgozni? Mi inspirál az írásra?

Vinnai András: Főleg azokkal, akik hajlandók hajbókolni előttem. Nekem nagyon fontos, hogy tiszteljenek, és talán egy kicsit féljenek is tőlem. Nagyon sokféle emberrel dolgoztam, gondolkodtam már közösen, de az az igazi, amikor nem is kell gondolkodni, hanem úgy megy magától. Például Mózsik Imrével, akivel a rettenetes A humor forrása című darabot írtuk saját magunkról.

false

rap: Jelenleg is futnak párhuzamos darabjaid a Jurányiban, két különböző társulattal. A férfiak szexuális világa című darabot mi hívta életre?

VA: A Dumaszínház-alapító Litkai Gergely indított útjára egy projektet, ami kis létszámú csapatoknak biztosított lehetőséget, hogy létrehozzanak produkciókat. A témát én hoztam, mert egyszer kipróbáltam a szexet. Bánki Gergely és Janklovics Péter pedig szintén vonzódtak a témához, mert ők még sohasem csinálták. Eredetileg kevés szöveget akartam bele, de Péter és Gergely nagyon erőszakosak voltak e tekintetben. Nagyon jó közös munka volt. A közönség kezdetben gyanúsan méreget minket, de aztán szoktak kacagni, egyesek üvöltenek.

rap: Mit írsz a Gólem Színháznak márciusra?

VA: Egy Etgar Keret novellából készítünk előadást, ami egy furcsa világban játszódik, ahová azok kerülnek, akik öngyilkosok lesznek. Valójában egy kifejezetten romantikus történet. Arról szól, hogy egy leöngyilkolt fiú keres egy leöngyilkolt lányt, és közben megismerkedik még egy lánnyal, aki nem teljesen halott. Jó feladat, mert a novella olyan, mint egy vázlat. Sok mindent ki lehet találni hozzá. Borgula András rendezi majd. Vele például remekül lehet hajbókolni, pedig zsidó.

rap: Hol és mikor lehet veled találkozni legközelebb a színpadra írt műveiden keresztül, illetve mint színésszel?

VA: Megy A férfiak szexuális világa és a zsidózós Lefitymálva a Jurányiban. Valamint a családi témákat feszegető Furnitur. Ezt meg lehet nézni Temesváron is és a TÁP Színház előadásában is. A Virágos Magyarország című operettet meg a Katona Kamrájában. Megy Szabadkán a Keszég László rendezte Vojágerem. Radnai Márk rendezi egy korai párkapcsolati sci-fi kamaradarabomat, a Másikembert, Borgula András pedig az öngyilkosos Pizza Kamikazét szintén tavasszal a Jurányiban.

rap: Szerinted mitől működik a Jurányi Inkubátorház?

VA: Amit Kulcsár Viki és a csapata művel, az teljesen valószínűtlen. Megszereztek egy hatalmas épületet, és mára gyakorlatilag ott van mindenki, aki színházzal, tánccal, zenével, alkotóművészettel foglalkozik. Teljesen új rendszert találtak ki, és még működtetni is tudják. Van egy sajátos hangulata a Jurányinak, ami időnként megzavarja az embert. A termekből kiszűrődő hangok nagyon megterhelőek tudnak lenni. Az egész hely rezeg a művészektől.

rap: Mi lennél, ha felnőhetnél?

VA: Szeretnék az Érzelmek Ura lenni. Ha valaki érezni szeretne valamit, hozzám kéne jönnie rimánkodni. Én meg: na jó, érezhetsz, de csak egy nagyon pici bizonytalanságot... vagy kevéske gyűlöletet... Ha jó napom van, kiutalnék egy adag hazaszeretetet. És egy 45 éves kokainista milliárdos cégvezetőnő lenne a csajom.

A férfiak szexuális világa október 6-án és 7-én 19.00-tól megy a Jurányiban.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.