Mahler-napok

  • 2014. szeptember 26.

Snoblesse

Faltól falig Mahler a Fischer Iván vezette Budapesti Fesztiválzenekar jóvoltából.
false

Tudják, kinek van a legnagyobb Mahler-gyűjteménye a világon? Naná, hogy egy magyarnak:

„A gyűjtemény negyvenévnyi szisztematikus munka eredménye, Mahler műveinek összes fellelhető felvételét tartalmazza. Amikor elkezdtem, akkor jelent meg Jerome F. Weber Mahler-diszkográfiája, és először az abban szereplő lemezeket próbáltam meg összegyűjteni. 1984-ben megjelent a Mahler-diszkográfiám első kiadása, amit 1994-ben követett a második, 2010-ben pedig a legújabb, harmadik kiadás készült el” – mondta el a Narancsnak Fülöp úr, a gyűjtő (interjú vele itt), de azért nem csak Mahler-lemezekben, hanem Mahler-játszásban is nagyhatalom vagyunk. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a Budapesti Fesztiválzenekar Mahler-ünnepe, amely ezen az őszön újraéled a Mahler-napok keretében.

Felcsendül a derűs IV. szimfónia, amiben egy gyermek látomásai jelennek meg a mennyországról, és az Egy vándorlegény dalai című, önéletrajzi ihletésű ciklus, amely egy szeszélyes, viszonzatlan szerelemről mesél. A Mahler-program Richard Strauss Négy utolsó énekével egészül ki.

Figyelmébe ajánljuk

A Fidesz házhoz megy

Megfelelő helyre kilopott adatbázis, telefonálgató propagandisták, aktivisták otthonát látogató Németh Balázs. Amit a Fidesz most csinál, régen a Kurucinfó munkája volt.

Mint az itatós

Szinte hihetetlen, de akad még olyan nagy múltú, híres szimfonikus zenekar, amely korábban soha nem járt Budapesten: közéjük tartozott a Tokiói Filharmonikus Zenekar is, holott erős magyar kötődésük van, hiszen Kovács János 1992 óta szerepel náluk vendégkarmesterként.

Minden meg akar ölni

  • SzSz

Andriivka aprócska falu Kelet-Ukrajnában, Donyeck megyében; 2014 óta a vitatott – értsd: az ENSZ tagországai közül egyedül Oroszország, Szíria és Észak-Korea által elismert – Donyecki Népköztársaság része.

S most reménykedünk

„Az élet távolról nézve komédia, közelről nézve tragédia” – az Arisztotelész szellemét megidéző mondást egyként tulajdonítják Charlie Chaplinnek, illetve Buster Keatonnek.

A szürkeség ragyogása

Különös élmény néhány napon belül látni két Molière-darabot a Pesti Színházban. A huszonöt éve bemutatott Képzelt beteg egy rosszul öregedő „klasszikus”, a Madame Tartuffe pedig egy kortárs átirat, amelynek első ránézésre a névegyezésen túl nem sok köze van a francia szerzőhöz. Ez utóbbi egyáltalán nem baj, még akár erény is lehet.