Hazai Attila-emlékest

  • 2013. április 22.

Snoblesse

Emlékezés a Budapesti skizo szerzőjére. A kilencvenes évek kultikus filmjei és baráti beszélgetés az emlékesten.


„És ha Hazai és film, akkor a Rám csaj még nem volt ilyen hatással ugrik be egyből. Ebbe a filmbe Hazai a forgatókönyvet szállította, és egy életérzést, melyre egy egész generáció – de a korabeli Magyar Narancs szerkesztősége egész biztosan – ráismerhetett. Ha másért nem, hát azért, mert a film főszerepében a lap korabeli fotósa, Déri Miklós önmagát alakította, Marozsán Erika pedig a vágy titokzatos tárgyát” – írtuk tavaly, a hír hallatán, hogy meghalt Hazai Attila író, a Budapesti skizo szerzője, és ha emlékest és Hazai, akkor az nem is indulhat mással, mint a Marozsán Erikát és Déri Miklóst is felvonultató kultikus művel. A Rám csaj még nem volt ilyen hatássalt 18.00-kor kezdik vetíteni a Corvin Áruház harmadik emeletén, vagyis a Művelődési szinten, 20.00-kor pedig az 1999-es Cukorkékség következik – Hazai a saját regényéből készített filmet Pohárnok Gergely operatőrrel karöltve. A dupla vetítés után beszélgetés az alkotókkal, barátokkal, pályatársakkal Deák Bárdos Ágnes vezetésével.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.