Heller Ágnes-est

  • 2012. szeptember 2.

Snoblesse

Mit érezhetett Káin, Jákob, József, Mózes és még sokan mások a Bibliából? Zsidó Biblia értelmiségi analfabétáknak.


„Körülbelül tíz éve megkezdődött a pesti zsidó negyed fizikai rehabilitációja, én a szellemi rehabilitációhoz akartam hozzájárulni. Nyolcvan évvel ezelőtt itt negyvenhét színház, kabaré és zenés kávéház működött” – mondta a Narancsnak Sándor Anna, a színház és kávéház sikeres együttéléséről is ismert Spinoza-ház igazgatója (a teljes interjú itt), aki  nemzetközi példáért sem ment messzire, csak ide, Amszterdamba: „Talán egy kicsit a Casablanca az amszterdami Vörös Negyedben” – mutatott rá az igazgató egy távoli rokonra. A pesti zsidó negyed szellemi rehabilitációjába jól illeszkedik a Spinoza Zsidó Fesztivál, amely idén 10. alkalommal jelentkezik. Heller Ágnes sem először jelentkezik a Spinozából; a filozófus, aki gyakori vendége a háznak, ezúttal a Zsidó Biblia érzelmes olvasatát tárgyalja beszélgetőpartnerével, Gábor Györggyel. A kérdései ezúttal úgy kezdődnek: mit érezhetett...? Mit érezhetett Káin, amikor agyonütötte testvérét, Ábelt? És Jákob, amikor Ráhel helyett Leát kapta feleségül? És Mózes, amikor az égő csipkebokorból az Örökkévaló megszólította?

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.