Heller Ágnes-est

  • 2012. szeptember 2.

Snoblesse

Mit érezhetett Káin, Jákob, József, Mózes és még sokan mások a Bibliából? Zsidó Biblia értelmiségi analfabétáknak.


„Körülbelül tíz éve megkezdődött a pesti zsidó negyed fizikai rehabilitációja, én a szellemi rehabilitációhoz akartam hozzájárulni. Nyolcvan évvel ezelőtt itt negyvenhét színház, kabaré és zenés kávéház működött” – mondta a Narancsnak Sándor Anna, a színház és kávéház sikeres együttéléséről is ismert Spinoza-ház igazgatója (a teljes interjú itt), aki  nemzetközi példáért sem ment messzire, csak ide, Amszterdamba: „Talán egy kicsit a Casablanca az amszterdami Vörös Negyedben” – mutatott rá az igazgató egy távoli rokonra. A pesti zsidó negyed szellemi rehabilitációjába jól illeszkedik a Spinoza Zsidó Fesztivál, amely idén 10. alkalommal jelentkezik. Heller Ágnes sem először jelentkezik a Spinozából; a filozófus, aki gyakori vendége a háznak, ezúttal a Zsidó Biblia érzelmes olvasatát tárgyalja beszélgetőpartnerével, Gábor Györggyel. A kérdései ezúttal úgy kezdődnek: mit érezhetett...? Mit érezhetett Káin, amikor agyonütötte testvérét, Ábelt? És Jákob, amikor Ráhel helyett Leát kapta feleségül? És Mózes, amikor az égő csipkebokorból az Örökkévaló megszólította?

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.