„Hiszünk Európa sokszínűségében” - Stefan Englert, a BFZ ügyvezető igazgatója

  • rés a présen
  • 2015. augusztus 28.

Snoblesse

Hat napon át, szeptember 11-étől 16-áig tart a Bridging Europe

rés a présen: Mit köt össze a Bridging Europe?

Stefan Englert: A híd kifejezés a zene és általában a kultúra kapcsolatteremtő jellegét emeli ki. A fesztivál segítségével hidakat igyekszünk építeni a különböző európai kultúrák között, egy olyan korban, amikor az integráció fontosságát sokan megkérdőjelezik. Hiszünk Európa sokszínűségében, ahol a különböző kultúrák inspirálják egymást és gazdagodnak egymás jelenlététől.

rap: Hogyan lett a zenekar ügy­vezetője?

SE: Fischer Ivánnal több közös projektünk volt már, amikor 2011-ben megkérdezte, csatlakoznék-e a szervezethez. A Budapesti Fesztiválzenekart (BFZ) a világ egyik legnagyszerűbb előadó-művészeti szervezetének tartottam, és megtiszteltetésnek vettem, hogy szolgálhatom az ügyüket.

false

rap: Idén az osztrák kultúra van reflektorfényben. Mik a kiemelt koncertek?

SE: Hat napon át, szeptember 11-étől 16-áig tart a Bridging Europe, amiből nem tudok egy konkrét előadást kiemelni, hiszen a fesztivál különlegessége épp a változatosságában rejlik, és abban, hogy az osztrák kultúra minden oldalát bemutatja.

rap: Azért csak vannak a szívéhez közel álló produkciók…

SE: Rengeteg művész eszembe jut. Az első természetesen Fischer Iván a maga elképesztő, különleges muzikalitásával, kreativitásával és energiájával. Másodikként talán Christoph Eschenbachot emelném ki, aki mint művész és mint ember is nagyon inspiráló számomra. Végigkísérte a szakmám első tíz évét a művészeti menedzsmentben, és a barátom lett.

rap: Milyen BFZ-programokat ajánlana a szezonkezdetre?

SE: Mindegyik esemény fontos nekem. Szeptember végén bemutatunk egy gyerekoperát Benjamin Brittentől A kis kéményseprő címmel a Zeneakadémián. Majd október folyamán elvisszük a darabot sok budapesti iskolába, hogy minél több gyerek élvezhesse az operát. A Müpában folytatódik Fischer Iván sorozata, ezúttel Thomas Zehetmairral, aki az egyik legérdekesebb élő hegedűművész. Kettősük drámai Stravinsky–Prokofjev-programnak ígérkezik.

rap: Önnel hol találkozhatunk még az évadban?

SE: Az összes BFZ-koncerten feltétlenül és még sokfelé Budapesten. Szeretném jobban felfedezni a várost és a vidéket is, három év után is azt érzem, hogy nem élveztem ki eléggé egyiket sem.

 

A Bridging Europe – Európai Hidak fesztivál a Müpa és a Budapesti Fesztiválzenekar közös szervezésében valósul meg.

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”