Fotó: Németh Dániel
A Budapest Jazz Club KékSzobaHall című, vasárnap esti sorozata a műfaji elhajlóknak, a nem (annyira) jazzben utazóknak, a társművészetek művelőinek, a beszélgetésre, szövegelésre, felolvasásra vagy színházasdira kész alkotóknak lett kitalálva. A kékérzékeny sorozat mai vendége Závada Péter, az immár egykötetes költő (interjúnk vele itt), aki verses, zenés szerzői esttel, slam poetryvel és spoken worddel színesített programmal készül Nemleges kép címmel.
Závada Péter
Késleltetett ütközés
Azt akarom elmesélni, hogy zuhanó redőnyöket
hallok egész éjszaka. Állandóan zuhanó,
ellenállással nem találkozó redőnyöket.
Az egymásra csúszó faléceket akarom
elmesélni neked, a leomlást, egy pokolbélien
alacsony ingerküszöbig.
De most mégsem ezt. Hanem, hogy a lakást,
ahol laktunk, befalazták. A bejárati ajtó helyén
üres, vakablakszerű boltív. Ha néz is valahova,
csak a saját szájába.
És leginkább persze azt, hogy ott bent már
semmit nem lehet kijavítani. És ha volna ágy,
beágyazni sem lehetne soha többet.
Mert belül sötét: puha és ropogós,
mint a csótányirtás.
