„Kutyával és gyerekkel egyszerre” – Holecskó Orsolya színésznő

  • rés a présen
  • 2015. február 6.

Snoblesse

Kutyával forgat és Frankensteinnel játszik.

rés a présen: Miért érdekes Mancs mentőkutya története a többi kedves kutyás történethez képest?

Holecskó Orsolya: Ez leginkább abban más, hogy a miénk. Bár fiktív történet, de a híres mentőkutya, Mancs ihlette, aki bajba jutott emberek tucatjait mentette meg. Erről a különleges kutya-ember viszonyról is szól ez a film.

rap: Szeretted ezelőtt az állatos filmeket?

HO: Az egyik első mozis élményem a Beethoven volt, amire elvittek a szüleim. Szeretem ezeket a filmeket, talán, mert legtöbbjük a feltétel nélküli odaadásról szól, ami egy olyan tulajdonság, amit az ember bár nagyon ritkán gyakorol, mégis magáénak érez.

rap: Kit játszol a filmben?

HO: Én vagyok a feleség, aki nincs elragadtatva attól, hogy a panellakásba az újszülött mellé egy kutya is beköltözzön. Trill Zsolthoz kerestek partnert, és behívtak próbafelvételre. Mondták, hogy Pejó Róbert rendezi, akivel még nem dolgoztam, de rögtön beugrott a Dallas Pashamende, amit nagyon szerettem, úgyhogy örültem a lehetőségnek.

false

rap: Milyen egy kutyával forgatni?

HO: Nagyon jó hangulatú, de feszített munka volt, néhány éjszakai műszakot is beleértve, amit egyébként elég nehezen viselek. Bár a forgatást megelőzően elkezdtünk dolgozni Gödöllőn a kutyakiképzőkkel, de így is adódtak új helyzetek. Sosem dolgoztam kutyával és gyerekkel egyszerre, ami nagy kihívást jelent, mivel a szokásosnál is jobban megoszlik a figyelem. Ráadásul mindkettő, de különösen a kutya olyan partner, aki csak a nagyon egyértelmű, tiszta jeleket tudja követni.

rap: Veled hol találkozhatunk még idén a vásznon kívül?

HO: Jelenleg a Magyar Színházban játszom hat előadásban a tragédiától a musicalig. Éppen a Frankenstein bemutatójára készülünk, ami ebben a formában Magyar­országon most kerül először színpadra. Szép, filozofikus darab az emberi természetről, a felelősségvállalásról, a teremtésről. Elgondolkodtat, hogy milyen minőségben érdemes élni az életet. Csupa olyan dologról szól, ami a mi életünkben is nagyon aktuális. Az előadás különlegessége, hogy a nagyszínpadon a vasfüggöny mögött játsszuk, tehát a nézők is a színpadon lesznek. Február 13-án lesz az ősbemutató, aztán 25-én a következő előadás.

rap: Kit játszol és kik a többi alkotók?

HO: Elizabethet, Frankenstein menyasszonyát. A történetben a legegészségesebb személyiség, aki hordoz magában valami elemi életszeretetet. Leghőbb vágya, hogy hozzámenjen Victor Frankensteinhez, akiért gyerekkora óta rajong. Koltay M. Gábornak és Sediánszki Nórának régi vágya volt, hogy színre vigyék a Frankensteint. Több éve dolgoznak rajta, ők maguk fordították. Mary Shelley regényének londoni előadását Nick Dear adaptálta, ezt bővítették ki egy kórussal és a Caspar Hauser-történettel. Frankensteint Kovács Krisztián játssza, a Teremtmény Horváth Illés, és több szerepet játszik Ruttkay Laura és Gáspár Tibor. A mozgásért Widder Kristóf, a látványért Iuliana Vilsan felel.

rap: De épp leállt a Magyar Színház.

HO: Mi változatlanul próbálunk, és információim szerint ezzel az előadással kezdünk el újra játszani. Remélem, megoldódik az átadás-átvétel addigra, és persze senkinek nem jó a bizonytalan állapot, de így legalább egyfolytában próbálhatunk a nagyszínpadon.

rap: Milyen kutyád lenne, ha lehetőséged volna rá?

HO: Ha lenne saját kertem, egy korcsot fogadnék örökbe valamelyik menhelyről. Remélem, ez minél előbb megtörténik.

Figyelmébe ajánljuk

Már több mint 240 iskolában van bombariadó országszerte

  • narancs.hu

Budapesten és vidéken is több iskola kapott fenyegető emailt csütörtök reggel. A rendőrség átvizsgálja az érintett iskolákat, az oktatás folytatásáról, illetve a tanulók hazaküldéséről az intézmények saját hatáskörben döntenek.

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Zöld és fekete

A többszörös hozzáférhetetlenség határozza meg Nanna Frank Møller és Zlatko Pranjić frusztráló dokumentumfilmjét. Első ránézésre a téma filmes-antropológiai eszközökkel könnyedén megragadhatónak tetszik. Zenica egy Szarajevótól nem messze lévő kisebbecske város, amelynek határában a világ egyik legnagyobb acélgyárának, az ArcelorMittalnak a kokszolóüzeme terpeszkedik.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.