Laibach az A38-on

  • 2014. április 11.

Snoblesse

A szlovén kultúrterroristák sokadik sikeres visszatérése.

Ha létezik kultikus zenekar Közép-Európában, akkor az mindenekelőtt a Laibach, elsősorban maguk a zenész-performerek által tudatosan, jól megtervezetten gerjesztett mítosz és hírhedettség okán. Ma már szinte alig lehet elképzelni, hogy ez a nyolcvanas évek elején alakult szlovéniai (akkor még jugoszláviai) művész-, zenész- és provokátorcsoport milyen elementáris hatást gyakorolt a korszak gondolkodásmódjára.

false

Arculcsapásként érte a szocialista blokk (konkrétan és elsődlegesen persze a poszttitoista Jugoszlávia) kultúrpolitikáját egy maréknyi, alig leplezetten totalitárius (vegyesen náci és kommunista – na meg teljesen saját fejlesztésű) katonai és ideológiai jelképeket, és persze megfelelő helyen elhelyezett művészettörténeti allúziókkal operáló, Wagnert és a korabeli mainstream popzenét egyaránt kiforgató, parafrazáló kultúrterrorista. Pedig – válaszolják ironikusan a képzőművész tagok az ellenük felhozott vádakra – „csak annyira vagyunk nácik, amennyire Hitler festő volt”. We Come in Peace (Békével jöttünk) – így szólt a szlovén indusztriál-úttörő képzőművész-zenész csoport, a Laibach tavalyi turnéjának az űrhajózás egyik jelmondatát idéző címe, amit persze a hamar kultstátuszba katapultált (naná: finn!) űrnácis-inváziós Iron Sky című filmből vettek.

A súlyos indusztriál/techno alapú feldolgozásairól, érdekes egyenruháiról és nem utolsósorban végtelen iróniájáról elhíresült Laibach négy éve járt utoljára a város leghatásosabb ipari emlékén, az A38 hajón – akkor az NKS-Laibach Gesamtkunstwerk közösség alapításának harmincadik évfordulóját ünnepelte (egy korábbi, 2007-es, a Volk című himnuszfeldolgozós albumuk megjelenése alkalmából tartott koncertjük kapcsán készült összeállításunk itt olvasható).

Ezúttal hosszú szünet után megjelenő új sorlemezét, a 2014 februári Spectre (Kísértet) című albumot mutatja be. Új program, régi erő – a Laibach kísértete járja be Európát!

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.