Mandel Róbertet, a középkor és a reneszánsz zenéjének szakértőjét kérdeztük:
Magyar Narancs: Mit hallunk, amikor ma valaki historikus előadásmód szerint muzsikál?
| ||
Mandel Róbert: A zeneszerző szándéka gyakran csak az eredeti hangszerelésből derül ki. Például Joseph Haydnnek a két „lira organizzatá”-ra (azaz orgonás tekerőlantokra) írt versenyműveit egy külföldi zeneműkiadó nemrég oboára és fuvolára átírva jelentette meg: ebben a formájában ez „csak” egy Haydn-mű, de az eredeti hangszerekkel megkapod azt a korhangulatot, amelyben a nápolyi király, IV. Ferdinánd megrendelte a darabot. Amikor az Il Giardino Armonico vagy az Europa Galante zenekarokat először hallottam, azt vettem észre, hogy alig ismerek rá a programban szereplő – egyébként általam kedvelt – Bach-, Händel- és Vivaldi-művekre. Persze később kiderült számomra, miről van szó, és azóta azt is tudom, hogy fizikai oka is van annak, hogy a historikus művek régi hangszereken megszólaltatva a mai fül számára eleinte ismeretlenül hatnak. A korabeli vonós hangszereknél a nyak dőlésszöge kisebb volt, így a bélhúrok laposabban futottak, ezért más játéktechnikával kellett megszólaltatni őket. A fafúvós hangszerek java része párnázott billentyűk nélkül működött, így a régi klarinétokon és oboákon sokkal nehezebb volt tisztán játszani, mint a mai modern instrumentumokon, de a fortepianók billentyűszerkezete is sokban különbözött a mai zongorák precíz mechanikájától.
MN: Hogyan kapcsolódik a középkor zenéje a XXI. század zenéjéhez?
MR: Az alkotó- és előadó-művészet mindkét korban szinte elválaszthatatlan. A középkor egyéniséget tükröző improvizatív jellege köszön vissza a mai modern zenében. Sok mai szerzőnek fontos, hogy jelen legyen művének felvételekor, hiszen a kotta ma már nem minden esetben tükrözheti tökéletes pontossággal a szerző eredeti szándékait, de a régizene világában sem volt ez másképp: egyes muzsikusokat az emelt ki a tömegből, hogy milyen sajátos díszítésekkel ékesítették a leírt dallamot.
A teljes interjú itt olvasható, a Mandel Quartet pedig a Zempléni Fesztiválon zenél:
augusztus 17-én bor- és szüreti dalokat adnak elő Szegin, augusztus 18-án pedig a magyar királyok udvari zenéjéből adnak ízelítőt Sárospatakon.
