Mester és tanítványa – a Budapesti Vonósokkal

  • 2014. július 11.

Snoblesse

A fiatalabb Bach és a nem fiatalabb Haydn műveit játsszák az Esterházy-kastélyban.
false

„Haydn betért egy könyvesboltba, hogy vegyen egy jó zeneelméleti könyvet. A kereskedő Carl Philipp Emanuel munkáját ajánlotta, hiszen szerinte az volt a legjobb és legújabb. Haydn meg akart győződni erről, elkezdte olvasni, megtalálta azt, amit keresett, fizetett és elégedetten távozott.” Így kezdődik – mint a mesében – Haydn és a fiatalabb Bach kapcsolatának története. Aki a részletekre is kíváncsi, mindenképpen olvassa el Spányi Miklóssal készült interjúnkat, melyben sok szó esik arról a zenei stílusról, ami Johann Sebastian Bach és Mozart, vagyis a barokk zene és a bécsi klasszikusok között félúton alakult ki, s melynek a legidősebb Bach fiú, Carl Philipp Emanuel is jeles képviselője volt. De nemcsak elfelejtett géniuszokkal, hanem II. Frigyes fuvolajátékával és lefejezési szokásaival is lehet ismerkedni. Lefejezésre biztosan nem kerül sor a Budapesti Vonósok koncertjén, viszont C. Ph. E. Bach több műve is felcsendül az Esterházy-kastélyban.

Műsoron:

C. Ph. E. Bach: C-dúr szimfónia Wq 182
C. Ph. E. Bach: A-dúr csellóverseny Wq 172
J. Chr. Bach: g-moll szimfónia Op. 6 No. 6
J. Haydn: C-dúr csellóverseny Hob. VIIb:5

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.