Miklós meets Miklós

  • 2014. július 21.

Snoblesse

Both Miklós Radnóti-feldolgozásai Napra-koncert keretében.
false

Nemrég Karafiáth Orsolya méltatta blogjában a munkásságát, mi pedig akkor beszélgettünk Both Miklóssal utoljára, amikor épp Radnóti verseiből készített könnyűzenei verslemezt (a teljes interjú itt), s ezzel a műfaj visszafogottabb elemzői szerint is új fejezetet nyitott a verslemezek történetében. A megzenésített Radnóti-sorok apropóján a zenész arról is vallott a Narancsnak, hogy mi a különbség egy Napra- és egy verses szólólemez elkészítése között. „A legnagyobb különbség az, hogy a Napra sokkal »tudományosabb«. Annak az volt a kiindulópontja, hogy én egy olyan gitáros vagyok, akinek nem sikerült a népzenével kielégítő kapcsolatba kerülnie. Hiába törekedtem a népzenének megfelelő kifejezési módra, nem tudtam elérni. Mert maga a hangszerem gátolt meg benne. És akkor készítettem egy hegedűgitárt négy húrral, a hegedűnek megfelelő hangolással, és közben megtanultam hegedülni is. Ez a »tudományos« előkészület nélkülözhetetlen volt. A Radnóti-anyag sokkal zsigeribb. Teljesen beszippantott, szinte mindent kizártam magam körül, a végén már úgy éreztem, hogy csak ketten vagyunk Budapesten, Radnóti meg én.” Nos, ezúttal a népzenével immár kielégítő kapcsolatot ápoló, négy húron pendülő hegedűgitáros (frappánsabb megfogalmazásban: gitárprímás) a Napra beltagjaként lép fel a kapolcsi Kaláka Versudvarban Radnóti soraival.

Figyelmébe ajánljuk

A gépben feszít az erő

  • - minek -
A kanadai performer-zenész-költő, Marie Davidson jó másfél évtizede olyan szereplője az elektronikus tánczene kísérletező vonulatának, aki sosem habozott reflektálni saját közegére és a rideg, technológia-központú világra.

A bogiság és a bogizmus

  • Forgách András

bogi – így, kisbetűvel. Ez a kiállítás címe. Titokzatos cím. Kire vonatkozik? Arra, akit a képek ábrázolnak, vagy aki a képeket készítette?

Az igazi fájdalom

Reziliencia – az eredetileg a fizikában, a fémek ellenállására használt kifejezés a pszichológia egyik sűrűn használt fogalmává vált a 20. század második felében.

Ezt kellett nézni

Lehet szeretni vagy sem – mi is megtettük már mindkettőt ezeken az oldalakon –, de nem nagyon lehet elvitatni Kadarkai Endrétől, hogy elképesztő szorgalommal és kitartással építi műsorvezetői pályáját.

Sohaország

Az európai civilizáció magasrendűségéről alkotott képet végleg a lövészárkok sarába taposó I. világháború utolsó évében járunk, az olasz fronton. Az Osztrák–Magyar Monarchia hadseregének egy katonája megszökik a századától, dezertál.

Hol nem volt Amerika

A mese akkor jó, ha minél inkább az olvasóról szól, és persze mindig kell bele főgonosz, akibe az elaludni képtelen néző a lappangó félelmeit projektálhatja, hogy a hős kardját kivonva leszámolhasson vele.

Kiágyazódás az autokráciából

  • Fleck Zoltán

Királyi út nincs. A sötét és büdös autokrá­ciából szűk, bizonytalan ösvények, apró lépé­sek vezetnek ki. Bármennyire is türelmetlenek vagyunk, meg kell becsülnünk ezeket; sok kis elmozdulás adhat lendületet a demokratikus fordulathoz.