Nem transzvesztita: nő!

  • 2016. december 11.

Snoblesse

Az Őrült Nők Ketrecét játsszák az Átrium Film-Színházban.
false

 

Fotó: Sióréti Gábor

„Ha én ezt a transzvesztita karaktert úgy tudom megformálni, hogy az tetsszen egy olyan átlagembernek, akinek egyébként vannak kétségei arról, mennyire kell elfogadni a melegeket vagy azokat, akik mások, mint mi, akkor nagyon sokat teszek azért, hogy egy valódi transzvesztitát, meleget vagy bárkit, aki egy kicsit más, mint mi, szimpatikussá tegyek. És ezzel tettem is valamit az ügyért” – nyilatkozta a Magyar Narancsnak (a teljes szöveg itt) Stohl András.

„A mulatónak, aminek az általam játszott Georges a tulajdonosa, a sztárja Albin, művésznevén Zaza, aki egyben húsz éve az élettársa. Albin emellett Georges életének is a sztárja. Amikor a reflektorfényből hazamennek, lekerül róluk a piros zakó, a paróka, hirtelen kisemberekké válnak. Érdekes helyzet, hogy a lakásukat egy ajtó választja el a mulatótól. »Neked csak az üzlet a fontos« – mondja Zaza. »Neked meg csak az életünk fontos« – mondja Georges, aki megteremtette a lehetőséget, hogy az élete párja sztár legyen. Amúgy egy konzervatív ember, szürke eminenciás” – mesélte a magyarnarancs.hu-nak (a teljes interjú itt) Hevér Gábor.

És még egy kis háttér. Kezdetben vala a színdarab, Jean Poiret bohózata, majd jött a film, melyben Ugo Tognazzi (magyar hangja Sinkovits Imre) és Michel Serrault (magyar hangja Márkus László) játszották a két főszerepet. A filmet még több film (Kémek a lokálban, Az Őrült Nők Ketrece 3 – Az esküvő), egy amerikai remake (Madárfészek – Robin Williams és Nathan Lane főszereplésével) és egy Broadway-musical követte. Alighanem az ilyen szériát hívják sikernek. Alföldi Róbert rendezésében a mulatótulajdonost Hevér Gábor, szívszerelmét pedig Stohl András alakítja. A buzizást kormányzati szintre emelő Kerényi Imrék országában még egy olyan könnyed nyári komédia is könnyen drámai színezetet kaphat, mint e 30 éve futó darab. A rendező jó dramaturgiai érzékkel a buzizó Kerényinek ajánlotta a produkciót.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.