PanoDráma: Tanulni, tanulni, tanulni

  • 2012. április 19.

Snoblesse

Dokumentum-színházi látlelet a magyar oktatásról.


Testi fenyítést alkalmazó iskolaőrök? Nem, ez nem fikció, hanem maga a valóság (cikkünk a témában itt), s ha már iskolaőrökről és fenyítésről szólnak mostanában a hírek, meg a közoktatás szétbombázásáról, aktuálisabb már nem is lehetne a PanoDráma bemutatója. A produkció műfaja dokumentumszínház, vagy másképpen verbatim színházi előadás – a PanoDráma tavaly a romák elleni támadássorozattal foglalkozott dokumentum-színházi eszközökkel, most pedig a magyar oktatás a soros. Azon belül is olyan húsba vágó témák, mint a beiskolázás és a szegregáció, vagy az iskolai erőszak és a keretszámok. Az alkotók – színészek és dramaturgok – interjúkat készítettek középiskolai és egyetemi tanárokkal, diákokkal, szülőkkel és oktatási szakértőkkel, és ezek a szövegek – noha a hosszukat és sorrendjüket az alkotók határozzák meg – a legcsekélyebb változtatás nélkül kerülnek az előadásba. Mindhárom előadás alkalmával oktatásügyi szakemberek kommentálják a színpadon elhangzottakat. Időpontok: csütörtökön (ápr. 19.) és pénteken (ápr. 20.) 20.00-tól, szombaton (ápr. 21.) 19.00-tól.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.