Próféták – Slawomir Mrożek nyomdokaiban

  • 2012. április 18.

Snoblesse

Kánaán vagy apokalipszis? Ez a nagy kérdés Mrożek darabjában, amelyben egy helyett két Próféta érkezik. Az emberiség utolsó vacsorája, előadással.


Breaking News: az önpusztító emberiség a halálkanyarba érkezett! Boldog-boldogtalan a megmentő érkezését várja, de amilyen peches ez az emberiség, nem egy, hanem rögtön két próféta is érkezik, komoly fejtörést okozva a prófétaváróknak. Az emberiség dilemmája talán csak az akciófilmekből ismerős tűzszerész dilemmájához mérhető: most akkor melyiket vágjam, a piros vagy a kék huzalt? A három királyoknak kell dönteni, hogy melyik próféta a nyerő. A megoldás: az egyiket likvidálni kell. De vajon melyiket? Hibás döntés esetén lőttek a Kánaánnak, s marad – jobb híján – az apokalipszis. Grátiszként Mrożek-karikatúrakiállítás az aulában.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.