| ||
Azért ez a Prospero a vágyott szerepek egyike szokott lenni - szegeztük a 60. születésnapját ünneplő művésznek, s ő nem is késlekedett válaszolni: "Igen, tudom. Lehet, hogy furcsán hangzik, de nem olyan jó ilyen nagy szerepeket egyszer csak megkapni; mindenkinek erős elképzelése vagy élménye van arról, milyen Prospero vagy Hamlet, nehéz új megközelítést találni. Ezért volt jó ötlet például annak idején elővenni a II. Richárdot, mert ritkán játszott, kevésbé közismert színdarab. A Vihart ismertem is, szerettem is, de amikor Bagossy László, a rendező mondta, hogy itt majd varázsolni kell, mint a Harry Potterben, akkor ezzel azért bajban voltam. Nekem olvasás közben ez eszembe sem jutott, valamiért nem ez a része érdekelt. Aztán jött a székláb mint varázspálca, ez az ormótlan valami - nehezen barátkoztam meg vele, de végül megszerettem." Hogy még mit mondott Gálffi László, azt elolvashatjuk itt, de maga a rendező is hozzátette a magáét. "Nem szabad bennem vakon megbízni, és nem szabad párás szemmel azt várni, hogy itt most valami jó lesz. Neki kell feszülni, és mindenkinek ébren kell lennie, s hozzá kell tennie a magát, különben csak miattam nem lesz ez jó, az biztos – figyelmeztet Bagossy László (az alant is látható felvételen). Akiknek tehát semmiképp sem szabad párás szemmel várni és vakon megbízni a rendezőben, az Gálffi mellett Törőcsik Franciska (Miranda), Király Dániel (Caliban), Pogány Judit (Ariel), Debreczeny Csaba (Antonio), Gyabronka József (Alonso), Csuja Imre (Stephano) és Epres Attila (Trinculo). Rajtuk kívül matrózok, szellemek, nimfák, istennők, vadállatok és fiatal urak felbukkanására lehet számítani a Nádasdy Ádám fordításában színre vitt előadásban.
