Ketten jönnek, egyaránt Berlin vonzásából, hogy felvillantsanak valamit az elektronikus zene érdekesebbik oldalából.
Ajánlom
Sam Shackleton talán a legizgalmasabb arc azok közül, akik még a kétezres években csúcsra járatták a régi sulis, akár ma is nyugodtan elővehető dubstepet – különcsége és újító hajlama hamarosan saját, külön útjaira terelték a Skull Disco klubestek s a hasonnevű (már nem létező) lemezkiadó szülőatyját. A techno érzékenységet, a bass dropok kínálta jellegzetes lüktetést és az ambient hangszobrászatot ötvöző alkotói módszere hamar keresett producerré tették: életműve az utóbbi tíz évben töretlenül, nagy ívű gesztusokkal rajzolódik ki, zenéit bízvást lehet referenciapontnak tekinteni. Albumszerű anyagot (voltaképpen rögtön két bő EP-ből összepasszintott ikeralbumot) utoljára 2012-ben adott ki (Music for the Quiet Hour/The Drawbar Organ; mi itt írtunk róla), de a dub, a minimalista techno, az ambient, a keleti, afrikai zenék és még ki tudja, milyen műfajok hagyományaiból építkező nagyobb lélegzetű zeneanyagaiból csak tavaly három fejezetet is publikált saját Woe To Septic Heart! kiadójánál (Freezing Opening Thawing, Deliverance Series Vol. 1és 2). Elég meghallgatni ezeket a tudatosan összerakott, organikusan építkező, folyamatosan önmagukból kibomló kompozíciókat, hogy elképzelhessük, mit nyújthat élőben.
Mellette pályatársa, a francia származású, de Berlinben alkotó Kangding Ray (David Letellier) lép fel: az elektronikus zene egyik megújítója, valahonnan az atmoszferikus techno és az éteri elektronika határmezsgyéjéről, aki az utóbbi években a nagyszerű Raster-Noton és Stroboscopic Artefacts kiadóknál publikálta zenéit. Tavalyi, nagy lélegzetű Solens Arc című albumáról itt írtunk. Az Interkosmos estek házigazdája az az Eril Fjord és Laurine Frost nevével fémjelzett Magamura projekt, mely három év után először lesz látható és hallható kizárólag e sorozat keretein belül.
A Budai Központi Kerületi Bíróság hatályon kívül helyezte a Csongrád megyei rendőrségnek azt a határozatát, miszerint nem bűncselekmény az, hogy Görgényi Ernő egy telefonbeszélgetésben megfenyegette frakciótársát, aki a helyi posta egyik vezetője is volt.
Szálloda, úszóházak, hajókikötő létesülhet a Dunakanyarban, ha az önkormányzat is rábólint. Mindezeket Huszár Viktor, a Megoldás Mozgalom korábbi vezetője és listavezetője valósítaná meg a településhez tartozó dunai öböl területén.
A szakember 1998-tól 2018-ig vezette az általa alapított Trafó Kortárs Művészetek Házát. A kulturális központ története mellett a legsikeresebb, legemlékezetesebb produkciókról és a finanszírozás kérdéséről is beszélgettünk.
A K-pop démonvadászok a Netflix történetének legnézettebb filmje lett, betétdalai a slágerlistákat ostromolják, a rajongóknak rendezett közös éneklős vetítéseknek köszönhetően pedig immár a bevételi toplistát is meghódították. De mi áll a globális siker mögött?
A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.
A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.
Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.
Minden fronton harcban állnak, az eszközök személyre szabottak, úgyhogy nem csak alpári, alantas és a fizikai erőszaktól sem visszarettenő megoldások vannak.
E még csak provokatívnak sem nevezhető közjáték miatt tombol teljes fegyverzetében a fideszes propagandagépezet, és nemcsak a megafonos különítményesek vagy a NER rocknyugdíjasai.
A közös méltóságunkon szántszándékkal ejtett csorbákról. Hadházy most megúszta ép bőrrel, a vérszuzukin és Józsin, a kamikázén tényleg csak röhögni lehet.
