Szegény, szegény Léa Seydoux

  • 2014. augusztus 19.

Snoblesse

Ursula Meier Nővér című filmjében adja az ágrólszakadtat a francia sztár.

Hihetetlen, de igaz: Svájcban is létezik szegénység. Ez van akkora nóvum, hogy erre már érdemes filmet építeni – gondolhatta Ursula Meier rendező, de ha nem ezt gondolta (lásd: Arany János és a „gondolta a fene”), akkor is ez tetszik ki a filmjéből.

A biztos tudata annak, hogy a svájci köröket ver a környező országok szegénységére. Megdöbbentő képsorokat kaphat arcába az óvatlan mozilátogató, mert Meier odáig megy, hogy mutat egy szürke (!) lakótömböt, amely már önmagában is aláássa a nyugati civilizációba vetett maradék hitünket.
false

Mindenkinek csak ajánlani tudjuk a svájci szegénységet és kritikusunk további sorait (a teljes szöveg itt olvasható), és persze Léa Seydoux-t is szívesen látjuk bármiben, vad leszbikus összefonódásban éppúgy, mint a Grand Budapest Hotel kiszolgálószemélyzetének takaros tagjaként. Sőt, még szegény svájci lányként is készek vagyunk elfogadni sífelvonóstul, szomorkásan.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.