Színpadon a szerelem: Esther Kahn

  • 2012. november 21.

Snoblesse

A francia film fenegyerekének kosztümös filmje egy 19. századi londoni, emigráns zsidó család lányáról.


Arnaud Desplechin nem tartozik a régi vágású, történetmesélős rendezők közé; kísérletező kedve ugyan inkább a rendezőkollégák, mintsem a laikus közönség köreiben avatta kedvenccé, de ez épp elégnek bizonyult a tartós kult-státusz kivívásához. A személye iránti nagyrabecsülésből azok is megérezhettek valamit, akik egyébként a filmjeit (például a nálunk is bemutatott  Karácsonyi történetet) nem ismerik: aki ugyanis olyan terjedelmes interjút készíthet Wes Andersonnal, mint azt Desplechin is tette (az Interview magazinban), az már valaki. Ezt persze a cinephile-ek már régóta tudják, például a 2000-ben bemutatott Esther Kahn óta. Desplechin első angol nyelvű filmjében látta elérkezettnek az időt, hogy lerója kegyeletét Truffaut előtt – tette ezt egy 19. században játszódó kosztümös dolgozatban, melynek főszereplője egy londoni, emigráns zsidó család lánya, akit elvarázsol a színház világa.

Figyelmébe ajánljuk

A béketárgyalás, ami meg sem történt

De megtörténhet még? Egyelőre elmarad a budapesti csúcs, és ez elsősorban azt mutatja, hogy Putyin és Trump nagyon nincsenek egy lapon. Az orosz diktátor hajthatatlan, az amerikai elnök viszont nem érti őt – és így újra és újra belesétál a csapdáiba.

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.