Született július 4-én

  • 2015. május 7.

Snoblesse

Tom Cruise makes war not love.
false

A Hollywoodi filmtörténelem sorozatban ezúttal Oliver Stone Vietnam-trilógiájának középső darabját, a Szakasz és az Ég és Föld közé eső  Született július 4-ént nyomják – ez az a film, ami sokakat ráébresztett a Tom Cruise-ban lakozó színészre. De most nem az ő, hanem a rendező, Oliver Stone – maga is vietnami veterán – idevágó szavai (a teljes interjú itt) következnek:

false

magyarnarancs.hu: Tekinthetjük művészi alkotópályáját kísérletnek arra, hogy feloldozást találjon a lelkiismereti teherre: katonaként embereket ölt?

Oliver Stone: Szerintem ez behatároló értelmezése lenne a munkásságomnak. Vietnami élményeim kétségtelenül nagyban formálták az egyéniségemet, de a Vietnam előtti és utáni tapasztalataim szintén fontosak, hiszen láthattam a társadalom változásait Amerikában, ami módosította világképemet. Konzervatívnak születtem, ilyennek nevelt apám. Apám Nixon-párti volt, én idővel Kennedy-rajongójává váltam. Ezért vagyok roppant büszke az első két elnökfilmemre (Nixon, JFK), ifjúságom két pólusát testesítik meg. Mindig úgy láttam, a művész szerepe az, hogy összeterelje a törzset: A szakasz esetében a vietnami veteránokat akartam összehozni. A szakasz ’86-ban rátapintott valami kollektív idegre. Tizenhárom évvel azután, hogy véget ért a háború, a film létrehozott egyfajta szimpátiát az amerikai népben a vietnami veteránok iránt, miután éveken át az ment, hogy akinek Vietnam-szindrómája van, az nyavalygó semmirekellő és nem hazafi!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.