Takáts Eszter az A38-on

  • 2016. július 13.

Snoblesse

A pécsi dalszerző-gitáros-énekesnő és zenekara.

Magyar Narancs: A sikeres pécsi popzenészek sosem költöznek el a városból. Te 2009-ben mégis Budapestre jöttél. Hiányzott valami?

Takáts Eszter: Semmi, sőt azt hiszem, túl sok volt nekem. Annyi minden van ott, hogy szerettem volna levegőt venni, és szuverén módon alkotni. Pécsen mindenki ismer mindenkit, és nagyon nehéz a rossz szokásaimat elfeledtetni az emberekkel, ha száznyolcvan fokos életmódváltást szeretnék. A nagyvárosban azt élvezem, hogy egy pici porszem vagyok. Magánéletileg is szükségem volt változásra, és másfajta emberekre. Nem mondom, hogy nem volt nehéz eleinte az alkotás, mert minden Pécshez kötött, és eltelt egy kis idő, mire megtanultam úgymond józanul írni és a gátlásokat levetkőzni. A régi pécsi bulik inspiráltak, de amikor már nem így akartam, akkor abban a közegben nehezebb volt. Itt könnyebb tiszta lappal indulni, mert most már csak élmények kellenek az intuícióhoz, semmi bódulat.

false

MN: Milyen zenei élményekkel jöttél erre a pályára?

TE: A népzene volt a meghatározó, mert a nagypapám, amikor vártuk anyukámat az állomáson, népdalokat tanított. Ez Zalaegerszegen volt, odaköltöztünk anyukámmal Pécsről, ahol születtem. Egyszer laktam apuéknál is Pesten. Ezért szoktam azt mondani, hogy az ország zenésze vagyok. Zalaegerszegen zenei tagozatra jártam iskolába, tehát kiművelődtem komolyzenéből is. A zenei szakközépiskolát aztán pedagógia szakon végeztem, de közben kísértem hangszeren, meg énekeltem egy kórusban, ahol altos létemre mindig kaptam szólót. Szerettem szerepelni, és jártam magánénektanárhoz is, mert gondoltam, hátha lesz majd zenekarom. Emellett sok underground zenét hallgattam, meg a hetvenes évek rockmuzsikáit. Akkor már volt egyébként a Kispál és a Borz, nagyon szerettem az Ágy, asztal, tv című lemezüket. Aztán persze Cseh Tamást. Amikor bizonytalannak éreztem a helyzetemet, még a Budapestre költözéskor, rá gondoltam, ha izgultam a fellépés előtt, meg Edit Piafra. A szorongás miatt gyakran volt, hogy mezítláb léptem fel meg alsónemű nélkül, hogy földelve érezzem magam. Egyszer, mondjuk, ciki volt ez az alsóneműdolog, most nyáron, az Ördögkatlanon a nagy melegben, mert iszonyat szél fújt, hiába volt hosszú szoknyám, még szerencse, hogy az elektromos gitár lelóg odáig.

A teljes interjú itt, a teljes énekesnő a hajón, zenekarával látható. Plusz: Petruska!

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.