rés a présen: Ahhoz a vajdasági művészgenerációhoz tartozol, amelyet a délszláv háborús konfliktus nagyban befolyásolt abban, hogy Budapestre költözzön. Hogyan látod most innen az ex-Jugoszláviát?
Sinkovics Ede: Lehetséges projektek helyszínének látom, főleg Szerbiát. Sikerült megújítani pár régi együttműködést. Kicsit könnyebben oldok meg problémákat most ott, mert gördülékenyebbek a kultúrmunka terén. Politelméleti munkásként pillanatnyilag úgy érzem magam Magyarországon, mintha hibernáltak volna a Milosevic-érában. Szerbiában valamivel magasabb a hőfok: ott most egymást zavarásszák a politikusok.
rap: Mióta foglalkozol protest művészettel?
Fotó: Dudás Szabolcs
SE: A rendszer termeli ki a saját ellenségeit. Középiskolás koromban csináltam egy életnagyságú papírszobor figurát, amely egy Wartburg hátsó ablakába szorította a saját nyakát. Az ajtóra azt írtam fekete tussal, hogy Thank You S. M. Miután I. díjjal tüntették ki, ahelyi KISZ-elnök félrehívott, és megkért, hogy ne viccelődjek a nevével. Azt válaszoltam neki, hogy ez hommage a Slavko Matkovic (szerb költő, multimedialista, 1994-ben halt meg – a szerk.). Talán itt ébresztettek rá, hogy lehet, sőt kell is ellenkezni. Az upperground, „agitprop” ellenállást a Transznacionális Radikális Párt aktivistájaként éltem meg. Pár évig politikai mentességet élveztem (Magyarországon), és napi szinten érdeklődtem a szerbiai (exjugoszláv) napi politikai helyzet iránt. Most, hogy elkezdtem figyelni az itteni helyzetet, „ideológiafullos lettem”. Mivel a kommunikáció javarészt egy ember körül folyik, ezt az egész jelenséget az ő karakterével lehet formába önteni. Szappanformába. Ez a „kabinet art” születésének rövid története. Tevékenységei közé tartozik a miniszterelnök karakterének felhasználásával szappanszobrok és tili-toli játékok gyártása kisebb-nagyobb méretben. Időközönként megjelenik nyilvános helyeken is, mint például piac, vár stb. Tavaly nyáron szerepelt a projektben J. B. Tito is meghívott vendégpolitikusként.
rap: Mi a kedvenc saját alkotói „korszakod”?
SE: A legkedvesebb kiállítási emlékem Hsziamenben (Fucsien tartomány, Kína) volt, ahol a legnagyobb kőexpón sikerült engedélyt szereznem, hogy egy pornószagú kőszobrot kiállítsak egy kínai sírkőfaragó cég standján. Előtérben a csajok, hátul, félkörívben pedig a giccsesebbnél giccsesebb sírkövek. Szex és halál a kínai expón.
rap: A festésen és szobrászaton kívül milyen projektjeid vannak?
SE: Posztpolihisztorként az embernek meg kell mutatkoznia más mediális területeken is, mert oda-vissza ihletnek e dolgok. Jó zene, színház stb. Urbán András társulatában dolgozom szereplőként és díszlettervezőként, és a Bárka Színház kreatív tervezője vagyok. Rambo Amadeusszal, a montenegrói rockzenésszel baráti kapcsolatunk lévén több projektben dolgoztunk együtt, most épp klipet készítünk. Művészeti vezetőként bedolgozom néha EU-s projektekbe, melyek általában a két ország határmezsgyéjén hivatottak megtörténni. Műhelyeket vezetek, fesztiválokon installációkat építek (Exit, Dombos Fest, Aprilski Susreti, Infant stb.).
rap: Hol leszel látható a közeljövőben?
SE: Február 15-én Szerbhorváth György nyitja meg a Saubermachen mit Viktor Orbán című kiállításomat a Kerrergalerie-ben, Bécsben. Április 5-én Philadelphiában, 9-én Trentonban (NJ), júniusban Fontainebleau-ban és a szerbiai Infantban állítok ki. Valamikor elkészítem Marina Abramovic szobrát szappanból, mivel engedélyt kaptam a művésznőtől a teste megfogalmazására.
rap: Min múlt, hogy nem lettél állatorvos Milesovóban?
SE: Talán féltem, nehogy előjöjjön belőlem a latens alkoholizmus, mert nálunk volt „szerencsém” látni állatgyógyászokat ilyen úton megsemmisülni. Meg állatorvos-technikusként csak a környező három faluban ismertek.
