Két különösen zseniális történész, Timothy Snyder és Tony Judt tizenhárom évvel ezelőtti beszélgetését örökíti meg a magyarul idén megjelent Gondolatok a 20. századról című könyv, amiben az a legijesztőbb, hogy olyan, mintha tegnap készült volna.
Magyar történelmi regény a Vörös Hadsereg tisztjétől.
Turi Tímea verseskötetében nem a hangosnak van igaza. Az Egyszerre egy beszéljen lapjain olykor Isten is megjelenik, de már nem akar igazságot tenni. A könyvről Toroczkay András írt az Olvasni muszáj sorozatban.
Farkincák, bögyörők, fütyik, tapizás, búbolások egyrészt, szeretőkre való rút rádőlés, szájongyalázás, szerteprütykölés másrészt. Mintha az erotikus – vagy éppen – irodalmi alkotásokat tolmácsoló műfordítók hol óvodákban végeznék munkájukhoz a gyűjtést, hol világtól elzárt nyelvi laboratóriumokban alkotnák meg életképtelen kifejezéseiket.
Egy elsőkönyves szerző, aki eddig Freud kanapéja mellett ült, most pedig írásba fogott: az Átkelők című regényben a pszichoterápiás folyamatba is bepillantást nyerünk. Csigó Katalin alkotását Treuer Tamás ismerteti az Olvasni muszáj sorozatban.
Darwin úttörő teóriáját korán megismerte a magyar tudományos, s azután a laikus közvélemény. Az evolúciós gondolat további sorsa már sokkal kalandosabb: erről kérdeztük Mund Katalin tudományszociológust 2009-ben. Az Ásatás-sorozatban Barotányi Zoltán cikkét idézzük fel.
Szerethető, könnyű könyv a Tihamér füveskönyve, és nemcsak a kertészkedésről szól, hanem mindenről, ami az életben lényeges. Mihály Marci kötetéről F. Szabó Emese írt az Olvasni muszáj-sorozatban.
Egy kultuszminiszter az átkosból, aki fiatalon lett öngyilkos, perzsaszőnyeg, suhanó Mercik és József Attila: talán van, aki rögtön ráismer, melyik dalról van szó. Forgács Zsuzsa Bruria felidézi, hogyan született a Balaton Nagy Micu című dalának szövege.
Az Esti mesék lázadó lányoknak című könyv akadt fenn a rostán, de nem a lázadás miatt.
Az Áttörések arról szól, miként lett a vályogházban felnövő lányból Nobel-díjra esélyes tudós.
Többé-kevésbé történelmi jelentőségű interjút találtunk az archívumunkban: Nádas Pétert 2010-ben, két választási forduló között arról is megkérdeztük, mik a jóslatai az országnak, ahol éppen – és még csak először – kétharmadot szerez a Fidesz.
Csak akkor ért el hozzá az iráni kiadás híre, amikor a könyv már a boltokban volt.
A nyelvész-költő szerint volt egy-két évtized, amikor büszkeséggel lehetett arról beszélni, hogy magyar.
Ki volt Halmy Andrásné, és mi köze volt a Kner családhoz? Egyáltalán: mi lett a neve alatt megjelent, elfeledett, de Knerék levelezésében megemlített szakácskönyvével?
