poeta.doc

A négydimenziós karfiol

Sorköz

Tolnai Ottó: SCANDAL

Tolnai Ottó: SCANDAL

 

Mi volt a legszebb

kérdezték az ipari alpinistát

s ő már mondta is

az volt a legszebb

ahogy egyszer pihent

lógott a kötélen

kissé igaz hosszabban mint szokott

két kéményseprőt nézett

ahogy korláttal ellátott pallójukon

meg-megcsillanó drótkefékkel

vasgolyókkal felszerelkezve

baktattak a felkelő napban

arra gondoltam ha nem ipari alpinista

lett volna belőlem

drótkefével vasgolyóval

biztosan kéményseprő

és akkor a hetedik emeletről

észrevette egy keserű

borostás emberke

látta nagyon megsajnálta őt

az ipari alpinistát

a borostás emberke

azt hitte újabban így akasztanak

és már vette is elő

elnyűtt tangóharmonikáját

és már játszott is

gondolta utolsó kívánságom

minden ipari alpinista

utolsó kívánsága

valaki harmonikázzon nekik

az volt a legszebb

ahogy akkor játszott

gondolta amíg játszik

nem engedem el a kötelet

mondta az ipari alpinista

illetve az volt a legszebb

ahogy közben a sparhelton

nagy intenzív fehér rózsa

kifutott a tej

ugyanis tetszik tudni

nekem valóban

rálátásom van az egészre

még annak a kis elnyűtt

tangóharmonikának a márkáját is

ki tudtam betűzni

azt írta gyöngyház borításán

SCANDAL.

Van Tandorinak egy titkos remekműve, Az erősebb lét közelében. A kötet, amely alcíme szerint „olvasónapló”, a 20. századi magyar irodalom úgynevezett félhosszú verseiről szól. A nagyobb terjedelem mellett ezeket a verseket a megszólalás fesztelensége, sokszor a természetes beszéd lüktetése jellemzi, de mindig anélkül, hogy anekdotikusak lennének. Gyakran valami hétköznapi témával pepecselve indítanak, aztán mindenfelé csaponghatnak is, de végül mindig felemelkednek a létérzékelés legmagasabb szféráiba. Szép Ernőt és Karinthy Frigyest ezek a verseik teszik nagyon nagy költőkké, de a legismertebb idetartozó darab Kosztolányitól a Hajnali részegség.

A félhosszú vers Tolnai Ottónak is az egyik legjellemzőbb formája. Például ha azt idézzük a költőtől, hogy „Mi volt a legszebb”, akkor a legtöbb olvasónak nem is a fenti darab, hanem a mi volt kérded a legszebb Dániában című, majdnem kétszáz soros félhosszú vers ugrik be.

Ehhez képet a SCANDAL – amelynek első sora tehát nyilvánvaló önidézet már-már epigrammai tömörségű, pedig jócskán magán viseli a félhosszú vers sajátosságait. Talán szerepversként is el tudnánk képzelni, egyes szám első személyben, az ipari alpinista monológjaként, de a magánbeszéd formája miatt akkor sokkal zártabb lenne, mint így, hogy rögtön a párbeszéd szélesebb távlataival nyithat.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.