Benjamin Netanjahu apjáról szól az idei Pulitzer-díjas regény

  • MTI/narancs.hu
  • 2022. május 11.

Sorköz

De nyert egy Hamlet-adaptáció, egy afroamerikai művész önéletrajza és egy fedélnélküli fekete brooklyni lány története is. 

Joshua Cohen The Netanyahus (Netanjahuék) című szatirikus egyetemi regénye nyerte el hétfőn a Pulitzer-díjat szépirodalmi kategóriában.

A kötet Benjamin Netanjahu volt izraeli miniszterelnök apjáról szól. A 2012-ben elhunyt Benzion Netanjahu középkori történészként több amerikai egyetemen, köztük a Cornell és a Denveri Egyetemen is tanított.

A Netanjahuék 1959-60 körül játszódik, és főhőse egy zsidó történész, aki a Cornellen dolgozik, mikor felkérik rá, hogy segítsen eldönteni, felvegyenek-e vendégoktatónak egy izraeli tudóst. A szellemes, és egyebek mellett a zsidó identitás kérdéseivel foglalkozó regény alcíme: Egy jelentéktelen és végül is elhanyagolható epizód elbeszélése egy nagyon híres család történetének egy jelentéktelen eseményéről.

 
Joshua Cohen: The Netanyahus
Forrás: joshuacohen.org
 

James Ijames Fat Ham című műve, Shakespeare Hamletjének adaptációja, amely egy fekete család grillezésén játszódik a modern Délvidéken, a dráma kategória Pulitzer-díját kapta. A Philadelphiában élő drámaíró a Wilma Színház egyik művészeti vezetője, Fat Ham című darabját tavaly nyáron streamingközvetítéssel mutatták be.

A néhai Winfred Rembert életrajz kategóriában nyert a Chasing Me to My Grave: An Artist's Memoir's of the Jim Crow South című könyvéért. Az afroamerikai művész, akit egy 1960-ban tartott polgárjogi tüntetésen letartóztattak, majd börtönbe zártak, és csaknem meg is lincseltek Georgiában, tavaly márciusban halt meg 75 éves korában. Halála előtt még kezébe vehette könyve szerkesztett kéziratát.

A nem fikciós kategóriában Andrea Elliott egy fedélnélküli fekete brooklyni lány történetéből írott könyve (Invisible Child: Poverty, Survival & Hope in an American City) nyert, amely New York város Gotham-díját is megkapta korábban.

Raven Chacon lett az első őslakos zeneszerző, aki Pulitzer-díjat kapott: a zenei kategóriában Voiceless Mass című darabjáért ítélték oda neki az elismerést.

A költészeti kategória díját Diane Seuss nyerte el frank: sonnets című verseskötetéért.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Neked ajánljuk

Kutyából nem lesz unikornis

  • SzSz

„1 millió dollár nem tuti. Tudjátok mi a tuti? 1 milliárd dollár” – fűzi be Sean Parker, a simlis befektető a Facebook tejfelesszájú, egyetemista alapítóit a The Social Network – A közösségi hálóban. A Justin Timberlake játszotta pasas maga a gonosz kapitalista csábító, aki David Fincher filmje szerint főszerepet játszott abban, hogy néhány kapucnis srác nekifutásából vanity project helyett végül az egész világot meghódító gigavállalat jöjjön létre.

A legnagyobb átverés

Alighanem biztosra akart menni a Netflix, amikor jó pénzért – erről még lesz szó – megvette 2018-ban az akkor már internetszerte nagy népszerűségnek örvendő, és épp börtönbüntetését töltő álörökösnő, Anna Sorokin élettörténetének megfilmesítési jogát, és hozzá ugyancsak szép pénzért leszerződtette az Y generációs narratívák kipróbált tévés elbeszélőjét, Shonda Rhimest. Biztosra mentek, csak épp azt nem tudták eldönteni, hogy mit is akarnak ezzel az egésszel kezdeni, mit szeretnének mondani a történetről, és miért tartják egyáltalán érdekesnek a Sorokin-sztorit.

A legnagyobb tűzijáték

  • Csabai Máté

Zabszem van Tigran Hamasyan seggében. Az örmény folklór, a thrash metal, a prog rock és az ECM-stílusú ambient felé tett kirándulások után odaérkezik, ahonnan mások indulni szoktak: az amerikai jazzdalokhoz, Ella Fitzgerald, Charlie Parker és Chet Baker klasszikusai­hoz. Nem vitatom, hogy ragyogó invencióval és virtuozitással nyúl ezekhez, de izgága természetének nem tud parancsolni.

Távolról sem

  • Sándor Panka

Elgondolkodtató és megragadó látvány fogad (Erős Hanna és Zatykó Bori munkája): a színpadon hatalmas piros M betű, előtte piros szőnyeg, jobboldalt kör alakú vetítővászon, Bartha Máté videóival. A Kovács Lehel által megformált kutató, az Amerikából hazatért Gyarmati Egon bele is kezd a Magor-program kifejlesztésének hátteréről szóló ismeretterjesztő előadásába.

Elnyomás alatt nő

Naomi Wolf amerikai feminista író a Vagina című könyvében hosszan értekezik arról, hogy a vagina fölötti uralom és a nők társadalmi csoportjának elnyomása egy és ugyanaz.

Míg el nem tűnik

  • Erdei Krisztina

A 20. század alkotói gyakran keresték a fotózás valódi helyét a művészetek között. Moholy-Nagy és kortársai, az avantgárd fotográfia képviselői a festészetet utánzó fotóhasználattal szemben, a médium sajátos formanyelvének kidolgozására törekedve önálló kifejezésmódot fejlesztettek ki, amely képes a valóságot sajátos nézőpontok mentén rögzíteni.

A leégett kastély felépítése

A kötet megjelenése után publikált Párhuzamos létezésben című műhelyesszéjében Láng Orsolya úgy fogalmazott, hogy akkor zárja le a verseskötetének kéziratát, amikor úgy érzi, már nem tud többet mondani „arról a kevés dologról, ami foglalkoztat”.

Utánunk is ősök jönnek

Mint amikor locsog a tenger, nyolc-tíz mondatos, csak ritkán hosszabb szövegekből áll ez a regény. Apró képek, monológok arról, hogyan tölti el az életét az ember a neten és a valóságban, hogyan éli meg a rácsodálkozás örömét, szakadatlanul tanulva és csalódva.

Múlt, jelen, jövő

„Miről vitatkoznak a magyarok?” – teszi fel a fogós kérdést a Klubrádió nemrégiben indult műsorának, a Három az igazságnak a beharangozója. Aztán gyorsan meg is válaszolja: „Természetesen önmagukról. És természetesen csak egy igazságot ismernek arról, hogy kik is ők, mi jó nekik, és hová tartanak.

A dolgozó népé lett

A 20. századi magyar írók népes táborán belül kevés­szer fordult elő teljes egyetértés, de az 1953 óta működő szigligeti alkotóház mindenkinek bejött. Lehetetlen felsorolni, hogy az elmúlt hetven évben hányan emlékeztek meg róla meleg szívvel, és az sem volt soha vita tárgya, hogy „az íróknak” szükségük van-e egy balatoni kastélyra.