Benjamin Netanjahu apjáról szól az idei Pulitzer-díjas regény

  • MTI/narancs.hu
  • 2022. május 11.

Sorköz

De nyert egy Hamlet-adaptáció, egy afroamerikai művész önéletrajza és egy fedélnélküli fekete brooklyni lány története is. 

Joshua Cohen The Netanyahus (Netanjahuék) című szatirikus egyetemi regénye nyerte el hétfőn a Pulitzer-díjat szépirodalmi kategóriában.

A kötet Benjamin Netanjahu volt izraeli miniszterelnök apjáról szól. A 2012-ben elhunyt Benzion Netanjahu középkori történészként több amerikai egyetemen, köztük a Cornell és a Denveri Egyetemen is tanított.

A Netanjahuék 1959-60 körül játszódik, és főhőse egy zsidó történész, aki a Cornellen dolgozik, mikor felkérik rá, hogy segítsen eldönteni, felvegyenek-e vendégoktatónak egy izraeli tudóst. A szellemes, és egyebek mellett a zsidó identitás kérdéseivel foglalkozó regény alcíme: Egy jelentéktelen és végül is elhanyagolható epizód elbeszélése egy nagyon híres család történetének egy jelentéktelen eseményéről.

 
Joshua Cohen: The Netanyahus
Forrás: joshuacohen.org
 

James Ijames Fat Ham című műve, Shakespeare Hamletjének adaptációja, amely egy fekete család grillezésén játszódik a modern Délvidéken, a dráma kategória Pulitzer-díját kapta. A Philadelphiában élő drámaíró a Wilma Színház egyik művészeti vezetője, Fat Ham című darabját tavaly nyáron streamingközvetítéssel mutatták be.

A néhai Winfred Rembert életrajz kategóriában nyert a Chasing Me to My Grave: An Artist's Memoir's of the Jim Crow South című könyvéért. Az afroamerikai művész, akit egy 1960-ban tartott polgárjogi tüntetésen letartóztattak, majd börtönbe zártak, és csaknem meg is lincseltek Georgiában, tavaly márciusban halt meg 75 éves korában. Halála előtt még kezébe vehette könyve szerkesztett kéziratát.

A nem fikciós kategóriában Andrea Elliott egy fedélnélküli fekete brooklyni lány történetéből írott könyve (Invisible Child: Poverty, Survival & Hope in an American City) nyert, amely New York város Gotham-díját is megkapta korábban.

Raven Chacon lett az első őslakos zeneszerző, aki Pulitzer-díjat kapott: a zenei kategóriában Voiceless Mass című darabjáért ítélték oda neki az elismerést.

A költészeti kategória díját Diane Seuss nyerte el frank: sonnets című verseskötetéért.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.