Egy rendhagyó kötet az ország egyik legismertebb lakótelepéről

  • Mayer Kitti
  • 2023. július 28.

Sorköz

Jutasi olvasókönyv nem csupán Veszprém a maga nemében egyedülálló lakótelepéről, az ún. Haszkovóról szól, hanem általában a lakótelep-építészetről.

A Veszprém ikonikus lakótelepéről szóló könyv ügyesen álcázza magát – ez már a borítóból kiderül. A zöld, raszteres háttér és a lap háromnegyedét beterítő, kapitálisokkal írt többsoros felcím mindenképp megállásra késztet bennünket. Mondhatjuk azt is: némi fejtörést okoz, hogy magabiztosan kiolvassuk a fehér, illetve narancssárga színekkel szedett „Felszabadulás” és „Haszkovó” szavakat. Pár szó eleji betű mintha „lemaradt volna”, sőt néhány karakter hosszában megnyúlt, még nagyobb teret követelve magának a rendelkezésre álló felületen. De a Jutasi olvasókönyv nemcsak ránézésre rendhagyó; műszaki rajznak, térképes nézetnek nyoma sincs, mintha a szerkesztők a látszatát is szeretnék elkerülni annak, hogy bárki építészeti szakkönyvet sejtsen a borító mögött.

A Paradigma Ariadné – ami ugyan építészstúdió, de jelen esetben szerkesztő és kiadó is – ugyanazzal az attitűddel tervez könyvet, amilyen habitussal visz végig egy építészeti projektet. A szokványostól eltérő módon, holisztikus megközelítéssel. A Jutasi olvasókönyv sem csupán Veszprém a maga nemében egyedülálló lakótelepéről, az ún. Haszkovóról szól (a bolgár városról elnevezve, amely szocialista időkben Veszprém testvérvárosa volt), hanem általában a lakótelep-építészetről.

 
Jutasi olvasókönyv
Forrás: Paradigma Ariadné

A kötet öt nagy tanulmányt és húsz, illusztrált kisebb fejezetet tartalmaz. Előbbiek a házgyári építészet fontosabb állomásait taglalják: a II. világháború utáni szocialista Magyarország lakhatási válságától indulunk (Keller Márkus: Lakhatás a szocialista Magyarországon a második világháború után), és végül megérkezünk a panellakások belsejébe, a korszerű otthonokba (Vörös Kati: A korszerű otthontól a beton méhkasig. Panellakás-kultúra az államszocializmusban).

A tanulmányok közötti „kis színesek”, amelyek témaválasztásába sok minden belefér, jól működnek. Előkerül Le Corbusier és Hruscsov alakja, az építészek körében jól ismert Tulipán-vita, de szó esik a japán Nakagin kapszulatoronyról, a lakótelepek elidegeníthetetlen részét képező garázstelepekről, s Veszprém első bevásárlókocsijáról is. De a kultúrtörténeti kapcsolódások sora ezzel nem ér véget: a kötetben olvashatunk a meggy-csokoládé ízű Haszkovó-szeletről is, amelyet a Kokó cukrászda készített el a lakótelep 50. évfordulójára.

 
Jutasi lakótelep, Veszprém
Forrás: Wikipédia/Kiss Tamás

A borítón előrevetített fekete, fehér, narancssárga és zöld színek, valamint a (hol kisebb, hol nagyobb méretben felbukkanó) képpontok, s az öt nagy tanulmány mindegyike más-más betűtípussal kel életre. Izgalmas grafikai megoldások ezek, amelyek egy pillanatra sem hagyják unatkozni az olvasót. A nosztalgikus, időtlen, friss és játékos, jó érzékkel adagolt illusztrációkról nem is beszélve!

A kötet szépséghibájaként egyetlen dolgot említhetnénk: az oldalszámokat hiába keresnénk a szokásos helyen, csak a páratlan oldalak számozottak, azok is a lap belső szélein láthatók. Ez némiképp kényelmetlenné teszi a keresést a kiadványban, de talán ennyi rendhagyó szabálytalanság még belefér.

Jutasi olvasókönyv. Szerk.: Paradigma Ariadné, Paradigma Ariadné Kft., Budapest, 2023, 298 oldal

Az írás a Kortárs Építészeti Központ (KÉK) és a Magyar Narancs közötti együttműködésben az NKA támogatásával jött létre.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

A végtelenített Simonka-per a bírói függetlenség árnyékában

A Simonka-per bírája, Laczó Adrienn lemondása nem a politikus elleni büntetőperről szól, de azt (is) nagymértékben befolyásolja. Egyrészt a szemünk előtt játszódik le egy irreálisan elhúzódó elsőfokú bírósági eljárás, másrészt a bírósági szervezet súlyos rendszerhibái mutatják, hogy egy tárgyalás hogyan fordul bohózatba és mi lesz a bírói autonómiával.