Egy rendhagyó kötet az ország egyik legismertebb lakótelepéről

  • Mayer Kitti
  • 2023. július 28.

Sorköz

Jutasi olvasókönyv nem csupán Veszprém a maga nemében egyedülálló lakótelepéről, az ún. Haszkovóról szól, hanem általában a lakótelep-építészetről.

A Veszprém ikonikus lakótelepéről szóló könyv ügyesen álcázza magát – ez már a borítóból kiderül. A zöld, raszteres háttér és a lap háromnegyedét beterítő, kapitálisokkal írt többsoros felcím mindenképp megállásra késztet bennünket. Mondhatjuk azt is: némi fejtörést okoz, hogy magabiztosan kiolvassuk a fehér, illetve narancssárga színekkel szedett „Felszabadulás” és „Haszkovó” szavakat. Pár szó eleji betű mintha „lemaradt volna”, sőt néhány karakter hosszában megnyúlt, még nagyobb teret követelve magának a rendelkezésre álló felületen. De a Jutasi olvasókönyv nemcsak ránézésre rendhagyó; műszaki rajznak, térképes nézetnek nyoma sincs, mintha a szerkesztők a látszatát is szeretnék elkerülni annak, hogy bárki építészeti szakkönyvet sejtsen a borító mögött.

A Paradigma Ariadné – ami ugyan építészstúdió, de jelen esetben szerkesztő és kiadó is – ugyanazzal az attitűddel tervez könyvet, amilyen habitussal visz végig egy építészeti projektet. A szokványostól eltérő módon, holisztikus megközelítéssel. A Jutasi olvasókönyv sem csupán Veszprém a maga nemében egyedülálló lakótelepéről, az ún. Haszkovóról szól (a bolgár városról elnevezve, amely szocialista időkben Veszprém testvérvárosa volt), hanem általában a lakótelep-építészetről.

 
Jutasi olvasókönyv
Forrás: Paradigma Ariadné

A kötet öt nagy tanulmányt és húsz, illusztrált kisebb fejezetet tartalmaz. Előbbiek a házgyári építészet fontosabb állomásait taglalják: a II. világháború utáni szocialista Magyarország lakhatási válságától indulunk (Keller Márkus: Lakhatás a szocialista Magyarországon a második világháború után), és végül megérkezünk a panellakások belsejébe, a korszerű otthonokba (Vörös Kati: A korszerű otthontól a beton méhkasig. Panellakás-kultúra az államszocializmusban).

A tanulmányok közötti „kis színesek”, amelyek témaválasztásába sok minden belefér, jól működnek. Előkerül Le Corbusier és Hruscsov alakja, az építészek körében jól ismert Tulipán-vita, de szó esik a japán Nakagin kapszulatoronyról, a lakótelepek elidegeníthetetlen részét képező garázstelepekről, s Veszprém első bevásárlókocsijáról is. De a kultúrtörténeti kapcsolódások sora ezzel nem ér véget: a kötetben olvashatunk a meggy-csokoládé ízű Haszkovó-szeletről is, amelyet a Kokó cukrászda készített el a lakótelep 50. évfordulójára.

 
Jutasi lakótelep, Veszprém
Forrás: Wikipédia/Kiss Tamás

A borítón előrevetített fekete, fehér, narancssárga és zöld színek, valamint a (hol kisebb, hol nagyobb méretben felbukkanó) képpontok, s az öt nagy tanulmány mindegyike más-más betűtípussal kel életre. Izgalmas grafikai megoldások ezek, amelyek egy pillanatra sem hagyják unatkozni az olvasót. A nosztalgikus, időtlen, friss és játékos, jó érzékkel adagolt illusztrációkról nem is beszélve!

A kötet szépséghibájaként egyetlen dolgot említhetnénk: az oldalszámokat hiába keresnénk a szokásos helyen, csak a páratlan oldalak számozottak, azok is a lap belső szélein láthatók. Ez némiképp kényelmetlenné teszi a keresést a kiadványban, de talán ennyi rendhagyó szabálytalanság még belefér.

Jutasi olvasókönyv. Szerk.: Paradigma Ariadné, Paradigma Ariadné Kft., Budapest, 2023, 298 oldal

Az írás a Kortárs Építészeti Központ (KÉK) és a Magyar Narancs közötti együttműködésben az NKA támogatásával jött létre.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.