Egy rendhagyó kötet az ország egyik legismertebb lakótelepéről

  • Mayer Kitti
  • 2023. július 28.

Sorköz

Jutasi olvasókönyv nem csupán Veszprém a maga nemében egyedülálló lakótelepéről, az ún. Haszkovóról szól, hanem általában a lakótelep-építészetről.

A Veszprém ikonikus lakótelepéről szóló könyv ügyesen álcázza magát – ez már a borítóból kiderül. A zöld, raszteres háttér és a lap háromnegyedét beterítő, kapitálisokkal írt többsoros felcím mindenképp megállásra késztet bennünket. Mondhatjuk azt is: némi fejtörést okoz, hogy magabiztosan kiolvassuk a fehér, illetve narancssárga színekkel szedett „Felszabadulás” és „Haszkovó” szavakat. Pár szó eleji betű mintha „lemaradt volna”, sőt néhány karakter hosszában megnyúlt, még nagyobb teret követelve magának a rendelkezésre álló felületen. De a Jutasi olvasókönyv nemcsak ránézésre rendhagyó; műszaki rajznak, térképes nézetnek nyoma sincs, mintha a szerkesztők a látszatát is szeretnék elkerülni annak, hogy bárki építészeti szakkönyvet sejtsen a borító mögött.

A Paradigma Ariadné – ami ugyan építészstúdió, de jelen esetben szerkesztő és kiadó is – ugyanazzal az attitűddel tervez könyvet, amilyen habitussal visz végig egy építészeti projektet. A szokványostól eltérő módon, holisztikus megközelítéssel. A Jutasi olvasókönyv sem csupán Veszprém a maga nemében egyedülálló lakótelepéről, az ún. Haszkovóról szól (a bolgár városról elnevezve, amely szocialista időkben Veszprém testvérvárosa volt), hanem általában a lakótelep-építészetről.

 
Jutasi olvasókönyv
Forrás: Paradigma Ariadné

A kötet öt nagy tanulmányt és húsz, illusztrált kisebb fejezetet tartalmaz. Előbbiek a házgyári építészet fontosabb állomásait taglalják: a II. világháború utáni szocialista Magyarország lakhatási válságától indulunk (Keller Márkus: Lakhatás a szocialista Magyarországon a második világháború után), és végül megérkezünk a panellakások belsejébe, a korszerű otthonokba (Vörös Kati: A korszerű otthontól a beton méhkasig. Panellakás-kultúra az államszocializmusban).

A tanulmányok közötti „kis színesek”, amelyek témaválasztásába sok minden belefér, jól működnek. Előkerül Le Corbusier és Hruscsov alakja, az építészek körében jól ismert Tulipán-vita, de szó esik a japán Nakagin kapszulatoronyról, a lakótelepek elidegeníthetetlen részét képező garázstelepekről, s Veszprém első bevásárlókocsijáról is. De a kultúrtörténeti kapcsolódások sora ezzel nem ér véget: a kötetben olvashatunk a meggy-csokoládé ízű Haszkovó-szeletről is, amelyet a Kokó cukrászda készített el a lakótelep 50. évfordulójára.

 
Jutasi lakótelep, Veszprém
Forrás: Wikipédia/Kiss Tamás

A borítón előrevetített fekete, fehér, narancssárga és zöld színek, valamint a (hol kisebb, hol nagyobb méretben felbukkanó) képpontok, s az öt nagy tanulmány mindegyike más-más betűtípussal kel életre. Izgalmas grafikai megoldások ezek, amelyek egy pillanatra sem hagyják unatkozni az olvasót. A nosztalgikus, időtlen, friss és játékos, jó érzékkel adagolt illusztrációkról nem is beszélve!

A kötet szépséghibájaként egyetlen dolgot említhetnénk: az oldalszámokat hiába keresnénk a szokásos helyen, csak a páratlan oldalak számozottak, azok is a lap belső szélein láthatók. Ez némiképp kényelmetlenné teszi a keresést a kiadványban, de talán ennyi rendhagyó szabálytalanság még belefér.

Jutasi olvasókönyv. Szerk.: Paradigma Ariadné, Paradigma Ariadné Kft., Budapest, 2023, 298 oldal

Az írás a Kortárs Építészeti Központ (KÉK) és a Magyar Narancs közötti együttműködésben az NKA támogatásával jött létre.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Ping és Pong

A pingpong egy végtelenül kedves játék – legalábbis a filmeken. Ezt játszotta Forrest Gump, ezzel viccelődött a Szerva itt, pofon ott, vagy épp Michael Tully 2014-es felnövéstörténete, a Ping Pong Summer is, de képes volt még a két Koreát is egyesíteni a Ko-ri-a (As One) című 2012-es sportfilmben.

Leszármazottak

A mester legutóbb éppen tíz éve készített értékelhető játékfilmet (Paterson), a 2019-es A holtak nem halnak meg című bűnrossz zombikomédiára pedig boruljon a feledés jótékony homálya.

Kukac a pürében

Száznál is több verset tartalmazó új kötetében a szerző nem arról számol be, hogy mi történt vele a hosszú csend alatt, a szövegek ezúttal inkább azt mutatják meg, hogy az elmúlt tizenöt év alatt az élet dolgai akár új minőséget is kaphattak.

Magyar pikareszk

Az ’56-os forradalom rövidre szabott történetének ikonikus figurájáról ez idáig még nem jelent meg átfogó, alapos, friss kutatásokon alapuló történeti biográfia.

„Borzasztó állapot”

Schaár pályája még a művész életutakhoz képest is szabálytalanabbul alakult: egészen fiatalon felfigyeltek rá – csodagyereknek tartották –, de aztán több megtorpanás után túl a hatvanadik életévén, az avantgárd jegyé­ben fogalmazódott újra a művészete, hogy végül a térinstallációival átlépjen a szobrászat hatá­rain. A művész halálának ötvenedik évfordulóján nyílt emlékkiállítás külön érdekessége, hogy a kiállítótértől néhány száz méterre állt egykor Schaár Erzsébet szülőháza, később Vilt Tiborral közös otthona és műterme.

Nem a nyúl viszi

Funtek Frigyes valóságos filmsorozatot rendezett már Zalaegerszegen: az Augusztus Oklahomában volt a kezdet, azóta színpadra állította A király beszédét és az Életrevalókat, most pedig a Hétköznapi mennyország című Kay Pollack-film színpadi változata került sorra.