Először teszik hozzáférhetővé T. S. Eliot múzsájához írott, mintegy ezer levelét

  • narancs.hu
  • 2020. január 1.

Sorköz

A levelezés az évtized irodalmi eseménye lehet.

Több mint 60 év után először olvashatják el a kutatók azt a mintegy ezer levelet, amelyet a Nobel-díjas költő, drámaíró T. S. Eliot írt múzsájához, Emily Hale-hoz.

A dokumentumok rávilágítanak a költő Hale-hoz fűződő kapcsolatára, és bensőséges részletekkel szolgálnak T. S. Eliot életéről és munkáiról. A levelezést csütörtöktől teszik hozzáférhetővé a diákok, kutatók és tudósok számára a Princeton Egyetem könyvtárában.

Anthony Cuda, a költő kutatója, és a T. S. Eliot Nemzetközi Nyári Egyetem igazgatója szerint a levelezés az évtized irodalmi eseménye lehet.

Hale és Eliot 1912-ben ismerték meg egymást Cambridge-ben, de csak 1927-ben mélyült el barátságuk. Életük végéig barátok maradtak, 1930-tól 25 éven át leveleztek egymással. Eliot Angliában élt, Hale pedig drámát tanított amerikai egyetemeken, köztük a kaliforniai Scipps College-ban.

Hale 1956-ban a Princeton könyvtárának adományozta a leveleket, de azzal a megkötéssel, hogy bármelyikük hal meg előbb, csak 50 évvel a másikuk halála után lehet őket elolvasni. Eliot 1965-ben hunyt el, Hale négy évvel később.

Eliot életrajzírói szerint a költő úgy rendelkezett, hogy Hale neki írott levelit égessék el.

Cuda szerint kapcsolatuknak nagy jelentősége volt mindkettejük életében, és levelezésük olyan intim részleteket tartalmazhatott, ami miatt Eliot nem akarta, hogy nyilvánosságra kerüljenek.

T. S. Eliot 1888-ban született a missouri St. Louisban, és már 26 évesen megjelentek első veresei. Legismertebb költői művei között szerepel A puszta ország, Az üresek vagy A négy kvartett.
Frances Dickey Eliot-kutató szerint a levelek nemcsak Hale szerepét tisztázhatják Eliot életében, hanem mások mellett a költő anglikanizmusáról is beszámolnak. Dickey, aki T. S. Eliot prózai műveinek teljes kiadását szerkesztette emlékeztetett rá, hogy Eliot szégyellte 15 évig tartó első házasságát Vivienne Haigh-Wooddal, és a levelezésből az is kiderülhet, vajon felmerült-e a házasság gondolata Hale-lel kapcsolatban.

false

Eliot akkor kezdett el levelezni Hale-lel, miután első házassága véget ért. Dickey szerint Hale segített neki amerikai ifjúsága és múltja feldolgozásában.

A hagyatékot, amelyben a levelezésen kívül fotók és egyéb dokumentumok is vannak, októberben kezdték katalogizálni és digitalizálni a Princeton könyvtárában. A 14 doboznyi dokumentum feldolgozását vezető Daniel Linke elmondta, hogy a kutatók a világ minden tájáról érkeznek majd a Princeton könyvtárába, hogy tanulmányozhassák az anyagot, mert a dokumentumokat nem teszik hozzáférhetővé online. (MTI)

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.