Könyv

Prosperitás és hanyatlás: miből lesz a válság?

Kövér György: A növekedés terhe. Krízisek – Csődök – Ciklusok

Sorköz

A 2008-as gazdasági válság sokak figyelmét irányította a krízisek történetének tanulmányozására. Habár a kutatókat – a történettudomány természetének megfelelően – nem feltétlenül a hasznosítható tapasztalatok vezették. Az egymást követő válságok ugyanis rendre újabb szempontokat vetnek fel, nem csupán a közgazdászok, de a gazdaság- és társadalomtörténészek számára is, s azok megkönnyíthetik a múltbéli válságok új szempontok szerinti értelmezését.

Kövér György, a kiváló történész (a laikus olvasók számára is sok izgalmat rejtő könyvek szerzője) az 1970-es évektől tanulmányozta a válságok természetét. Az 1873-as nagy krach anatómiájáról született, még 1986-ban megjelent kis könyve máig mérföldkő a válságok magyar szakirodalmában.

2012-től öt éven át a Magyar Tudományos Akadémia és az ELTE Válságtörténeti Kutatócsoportjának tagjaként figyelme ismét a krízisek természete felé fordult, és mint a kutatómunka gyümölcseként megjelent tanulmánykötete bizonyítja, a krízistörténeti kutatásnak egyaránt tárgya a válságok történetének tudományos recepciója, a válságról való gondolkodásnak, a depresszióból való kilábalás elméleti megfontolásainak és koroktól függően változó praktikáinak analízise.

Emellett természetesen magában foglalja az egyes válságok természetének, működésének, keletkezésének, lecsengésének vizsgálatát is. E remek, gondo­l­at­ébresztő kötet fejezeteit olvasva könnyen megfogalmazódik bennünk a következtetés:

nincs két egyforma természetű krízis!

És ez nem csupán a tanulságok mechanikus felhasználását nehezíti (az állítólag rendre okosabb utókor számára), de bonyolultabbá teszi a mélyebb okokat és a rejtett mechanizmusokat vizsgáló történész feladatát is.

A válságok fogalomtörténetét feltáró, az ezzel kapcsolatos kifejezések jelentésrétegeit, szemantikai finomságait szétszálazó kutatómunka eredményeként számot kell vetni azzal is, mennyire mélyen ivódott be a gazdasági krízishelyzetek leírásába az orvosi szaknyelv: a gazdaság lázas állapotától a szétpattanó buborékokon át a depresszióig vagy éppen az ebben a kontextusban is használt lábadozásig.

Kövér György történész

Kövér György történész

Fotó: MTI/Soós Lajos

A válsággal kapcsolatban szokás ciklusokat emlegetni (hogy egy újabb, orvosi-biológiai szempontból is megterhelt kifejezést említsünk), ám az már korántsem olyan egyértelmű, hogy a gazdaság ciklikus változásai milyen időszakaszt ölelnek át. Kövér a kontextust vázoló bevezető tanulmányt követően régi kutatásait folytatva maga is a hosszúhullámú (50–60 éves) üzleti ciklusok elemzését szolgáló Kondratyev-féle elmélet születéséről és hatástörténetéről szóló írással indít.

A szovjet-orosz közgazdász máig frissnek ható gondolatai segítenek megérteni, miért nem követik egymást azonos forgatókönyv szerint a rövidebb (és rendre kisebb-nagyobb válságokba torkolló) üzleti ciklusok. A szerző ezt követően számos klasszikus és többnyire nem csak a Monarchia magyar felét érintő válság analízisét nyújtja. Ezek ismét jó példát nyújtanak arra, miként kapcsolódnak össze különböző természetű krízisek, és hogy a figyelmeztető előzmények hogyan előlegeznek meg elkövetkező válságokat.

A látszólag különböző gyökerű krízisek összefonódása sem kevésbé tanulságos: az 1873-as válsággal szinte egy időben

újabb gyilkos kolerajárvány indult útjára,

ami immár népegészségügyi, sőt bizonyos mértékig demográfiai válsághelyzetet teremtett (és ennek már ismét akadtak közvetlen gazdasági vonatkozásai). Az 1860-as évek példáján pedig látjuk, hogyan vezetnek akkor még rövid távúnak tűnő klímaingadozások, átmeneti száraz periódusok népélelmezési válsághelyzethez – nem függetlenül attól, hogyan alakítottak lokális hiányokat az elszabaduló árak, és hogyan próbálja ezt az ínséghelyzetet enyhíteni a közigazgatás, az állami adminisztráció és az abszolutizmus évei után újra erőre kapó civil társadalom.

false

 

Fotó: Osiris

Az 1869-es kis válság meg éppen azért került a szerző célkeresztjébe, mert ebből a lokális krízisből jobban megérthető a négy évvel később kirobbanó és az egész világon átsöprő gazdasági-pénzügyi válság genezise (a kiindulópont megint csak a Monarchia lehetett), másrészt előzményként is jól modellezhető a szerepe.

A kötet egyik kulcstanulmánya éppen azt vizsgálja, hogyan jelennek meg a kortársak visszaemlékezéseiben a növekedés és a hanyatlás, a prosperitás, illetve a krach, valamint a konkrétan és átvitt értelemben vett ínség emlékei. Kövér fontos tanulságként jegyzi meg, hogy míg az 1873-as (kolerával és ínséggel súlyosbított válság) mindenkinek az elevenébe vágott, így hihetetlenül élesek és képszerűek a róla szóló beszámolók, addig az 1913-as, hatásaiban nem kevésbé komoly gazdasági válság úgyszólván nyom nélkül hullott ki az emlékezetből (nem függetlenül persze a világháború kitörésétől).

Joseph Schumpeter, a kiváló osztrák (később amerikai) közgazdász a maga klasszikus munkájában bonmot-ként már megfogalmazta a krízistörténeti kutatások legfőbb tanulságát: a válság egyetlen oka a prosperitás. Ám az már esetről esetre külön történet, hogy a mindig egyedi jegyekkel bíró gazdasági felvirágzás hogyan szüli meg az őt törvényszerűen követő, ám rendre máshogy jelentkező válságot. A maga nemében ez is egyfajta rejtvény, aminek izgalmát az olvasó is át tudja érezni, amikor a kötet írásait lapozgatja.

Osiris, 2018, 312 oldal, 3980 Ft

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.