Könyv

Időzített líra

Frank O’Hara: Töprengések vészhelyzetben

  • Gondos Mária Magdolna
  • 2021. január 13.

Sorköz

Frank O’Hara kis kötete John Ashbery Ön­arc­kép konvex tükörben című könyvével egy időben jelent meg, így az olvasók számára egyszerre vált elérhetővé az önironikusan New York Schoolnak nevezett, múlt század közepi alkotói alakulat két költője.

O’Hara már a felszabadító mozgalmak előtt szabad volt és roppant önironikus, mégis szembeötlő irodalomtörténeti kérdés, hogy eleddig miért a beatköltészet tűnt befogadhatóbbnak a korszakból, s miért váratott ilyen soká magára a New York School felfedezése. Ugyanilyen komplexitású kérdés, hogy mi lehet ennek az aktualitása most?

Közelebbről nézve O’Hara verseiben a beatköltőktől eltérően nincs sem vízió, sem profetikus hang, ebből a költészetből nehezen vagy egyáltalán nem lettek volna átérezhetők 1968 eseményei, vagy az 1969-es Stonewall Inn nevű szórakozóhelyen civil ruhában razziázó rendőrökkel szemben tanúsított ellenállás, ami utóbb a melegjogi mozgalmak szimbolikus kiindulópontja lett.

A kötet először 1957-ben, majd tíz évre rá, 1967-ben jelent meg a Grove Pressnél (eredeti címe: Meditations in an Emergency), a szerző műfajjelölő címadási szokásai alapján akár a középkori irodalmi műfajra, a meditatióra, vagy a „lótuszvirág” motívum és a sorok közt érzékelhető zen világkép miatt a közismertebb, keleti eredetű gyakorlatra is utalhatna. Hogy mégis töprengés áll a címben, az egyszerre magyarázható az akkor (is) divatos puha táblás, guruportrés önsegítő irodalomtól való megkülönböztethetőség igényével, és a töprengő-tespedő kávéházi költő spektákuluma gúnyolásának vágyával is.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”