Könyv

Időzített líra

Frank O’Hara: Töprengések vészhelyzetben

  • Gondos Mária Magdolna
  • 2021. január 13.

Sorköz

Frank O’Hara kis kötete John Ashbery Ön­arc­kép konvex tükörben című könyvével egy időben jelent meg, így az olvasók számára egyszerre vált elérhetővé az önironikusan New York Schoolnak nevezett, múlt század közepi alkotói alakulat két költője.

O’Hara már a felszabadító mozgalmak előtt szabad volt és roppant önironikus, mégis szembeötlő irodalomtörténeti kérdés, hogy eleddig miért a beatköltészet tűnt befogadhatóbbnak a korszakból, s miért váratott ilyen soká magára a New York School felfedezése. Ugyanilyen komplexitású kérdés, hogy mi lehet ennek az aktualitása most?

Közelebbről nézve O’Hara verseiben a beatköltőktől eltérően nincs sem vízió, sem profetikus hang, ebből a költészetből nehezen vagy egyáltalán nem lettek volna átérezhetők 1968 eseményei, vagy az 1969-es Stonewall Inn nevű szórakozóhelyen civil ruhában razziázó rendőrökkel szemben tanúsított ellenállás, ami utóbb a melegjogi mozgalmak szimbolikus kiindulópontja lett.

A kötet először 1957-ben, majd tíz évre rá, 1967-ben jelent meg a Grove Pressnél (eredeti címe: Meditations in an Emergency), a szerző műfajjelölő címadási szokásai alapján akár a középkori irodalmi műfajra, a meditatióra, vagy a „lótuszvirág” motívum és a sorok közt érzékelhető zen világkép miatt a közismertebb, keleti eredetű gyakorlatra is utalhatna. Hogy mégis töprengés áll a címben, az egyszerre magyarázható az akkor (is) divatos puha táblás, guruportrés önsegítő irodalomtól való megkülönböztethetőség igényével, és a töprengő-tespedő kávéházi költő spektákuluma gúnyolásának vágyával is.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk