Könyv

Időzített líra

Frank O’Hara: Töprengések vészhelyzetben

  • Gondos Mária Magdolna
  • 2021. január 13.

Sorköz

Frank O’Hara kis kötete John Ashbery Ön­arc­kép konvex tükörben című könyvével egy időben jelent meg, így az olvasók számára egyszerre vált elérhetővé az önironikusan New York Schoolnak nevezett, múlt század közepi alkotói alakulat két költője.

O’Hara már a felszabadító mozgalmak előtt szabad volt és roppant önironikus, mégis szembeötlő irodalomtörténeti kérdés, hogy eleddig miért a beatköltészet tűnt befogadhatóbbnak a korszakból, s miért váratott ilyen soká magára a New York School felfedezése. Ugyanilyen komplexitású kérdés, hogy mi lehet ennek az aktualitása most?

Közelebbről nézve O’Hara verseiben a beatköltőktől eltérően nincs sem vízió, sem profetikus hang, ebből a költészetből nehezen vagy egyáltalán nem lettek volna átérezhetők 1968 eseményei, vagy az 1969-es Stonewall Inn nevű szórakozóhelyen civil ruhában razziázó rendőrökkel szemben tanúsított ellenállás, ami utóbb a melegjogi mozgalmak szimbolikus kiindulópontja lett.

A kötet először 1957-ben, majd tíz évre rá, 1967-ben jelent meg a Grove Pressnél (eredeti címe: Meditations in an Emergency), a szerző műfajjelölő címadási szokásai alapján akár a középkori irodalmi műfajra, a meditatióra, vagy a „lótuszvirág” motívum és a sorok közt érzékelhető zen világkép miatt a közismertebb, keleti eredetű gyakorlatra is utalhatna. Hogy mégis töprengés áll a címben, az egyszerre magyarázható az akkor (is) divatos puha táblás, guruportrés önsegítő irodalomtól való megkülönböztethetőség igényével, és a töprengő-tespedő kávéházi költő spektákuluma gúnyolásának vágyával is.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Mi az üzenete a Hadházy Ákos és Perintfalvi Rita elleni támadásoknak?

Bő húsz éve elvetett mag szökkent szárba azzal, hogy egy önjelölt magyar cowboy egyszer csak úgy döntsön: erővel kell megvédenie gazdáját a betolakodótól – ha jóindulatúan szemléljük a Hadházy Ákossal történteket. Ennél valószínűleg egyszerűbb a Perintfalvi Ritával szembeni elképesztően alpári hadjárat: nem könnyű érveket hozni amellett, hogy ez valaminő egyéni ötlet szüleménye.

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.