Joanne Ramos a Fülöp-Szigetekről érkezett szüleivel, az Egyesült Államokba hat éves korában bevándorlóként, ám egyúttal a sors kegyeltjeként is. Nem kellett nélkülözni, megaláztatásokban sem volt része, Princetownban diplomázott, a bankszakmában helyezkedett el, majd a The Economist újságírója lett.
Negyven éves elmúlt, amikor első regényének nekilátott, ám ennek semmi köze nem volt szakmájához, a most magyarul is megjelent A Farm című könyve legfeljebb annyiban idézi a pénz világát, hogy itt is a nagyon gazdagok mozgatják a szálakat.
| ||
De az alapszituáció elsőre a náci időket juttatja eszünkbe, konkrétan Heinrich Himmler hírhedt Lebensborn (kb. Életforrás) programját, amelynek konkrétan az árja faj „kitenyésztése” volt a célkitűzése. A faji törvények szerint az erre alkalmas nőket a szintén „alkalmas”, leginkább a Wermachtból és az SS-ből toborzott férfiak termékenyítettek meg. Az anyákról és az így világra jött gyerekekről az állam gondoskodott, leggyakrabban örökbe adták őket megbízható családoknak. Ramos könyvében egy New York állambeli hetedhétországra szóló wellness szálloda szolgálja a leendő anyák kényelmét, sőt szülés után komoly díjazásban is részesülnek.
Ahogy a náci Németországban, Ramos disztópiájában is szegény lányok a program alanyai. Elsősorban bevándorlók, akik legfeljebb csak álmodhattak arról a luxusról és kényelemről – egészséges ételek, masszázs, személyi edző stb. –, amiben szülésükig részesülnek, a pénzről nem is szólva.
De könyvbéli vezetőségnek nem ez okoz fejtörést: „A probléma az (…), hogy nem igazán tudunk prémiumot felszámolni. Tapasztalatom szerint azok az Ügyfelek, akik Prémium Hordozót akarnak, a teljes csomagot találják vonzónak (…) Itt már nem csak háromezer dolláros babakocsikról és dizájnerpelenkákról van szó. A luxustermékek piaca elindult az újszülött és a magzati fázis felé…” Márpedig egy ilyen „kiélezett” versenyhelyzetben az a legkisebb gond, hogy a szülő nőknek – cserébe pénzért, kényelemért – a rabságot kell vállalniuk, állandó felügyelet alá helyezik őket, és természetesen hozzátartozóikkal sem érintkezhetnek, és ha valaki arra venné a bátorságot, hogy várandósan megszökik – az emberrablásnak minősül.
A szerző ezt írja a könyv utószavában: „A Farm sok tekintetben betetőzése az önmagammal az utóbbi huszonöt év során folytatott folyamatos párbeszédnek – megérdemelt jutalomról és szerencséről, asszimilációról és másságról, osztályról, családról és áldozatról. Nem azért írtam meg, hogy válaszokat adjak, mert nincsenek válaszaim. A könyv célja inkább körüljárni – saját magam és remélhetőleg az olvasó megelégedésére – bizonyos kérdéseket arról, kik vagyunk, mi a fontos számunkra, és hogyan tekintsünk azokra, akik mások, mint mi."
A Farm magyarul Csonka Ágnes fordításában jelent meg a Park Kiadónál.
Borítókép: Fortepan / Győző József
