Könyv

Jonas Jonasson: Édes a Bosszú Részvénytársaság

  • Karafiáth Metta
  • 2020. december 9.

Sorköz

Adott egy számító, náciszimpatizáns műkereskedő, egy magának való, elvált fiatal nő, egy félárva és félvér fiatal férfi, egy épp kiégő reklámszakember, meg egy Afrikából Stockholmba csöppent maszáj harcos.

Velük száguldunk végig a mesebeli fordulópontokkal teli történeten, két eredeti (?) Irma Stern-festmény nyomában, amelyekre mindenkinek fáj a foga. Van miért bosszút állni: a Svédországot a söpredéktől „megtisztítani” vágyó műkereskedő ugyanis titkos fekete zabigyerekét odadobja az övéinek, végezzenek vele ők, ám a fiú megszökik, és szövetségre lép a galerista volt feleségével, hogy együtt csalják lépre őt. Épp kapóra jön ilyenkor egy bosszúállásra szakosodott startup!

A kalandos, kiszámíthatatlan, mégis vérbeli jonassoni logikára épülő regény legnagyobb erénye a közvetlen, lebegős, természetes nyelvezet, a váratlan humor, valamint a sajátos leírások és a meghökkentő párbeszédek. A szerzőt gyakran éri a kritika, hogy berobbanása óta sűrűn megjelenő műveiben hasonlóan építkezik, és a stílusa is mindig ugyanolyan habkönnyű. Való igaz, itt is felbukkan egy váratlan hulla, akad szerelem is, és visszatérő elem (egyben kiváló helyzetkomikum-forrás) az ismeretlen kultúrák ütköztetése. Az sem újdonság, hogy korunk történelmi eseményei is karikírozódnak, most azonban a megszokott Amerika- és Oroszország-kritika mellett a magyarok („ahol egyesek átírják a történelmüket, elűzik az országukból a kellemetlenkedő egyetemeket”) is megkapják a magukét.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.