Képregény

Alias – Jessica Jones 3.

  • - svébis -
  • 2020. április 12.

Sorköz

A jó hír az, hogy a hazai kiadás is eljutott végre addig a történetig, amelyik a Netflix Jessica Jones-sorozatának első évadát ihlette.

A jó hír az, hogy a hazai kiadás is eljutott végre addig a történetig, amelyik a Netflix Jessica Jones-sorozatának első évadát ihlette. A rossz, hogy nagyot fogunk csalódni: ennél azért többet várnánk egy zárókötettől.

A figura belekrémezése a már jól ismert Marvel-világba ismét bravúros, és itt láthatjuk a széria egyik legszívfacsaróbb pillanatát, amikor a fülig szerelmes, gimnazista Jessica végre megpróbálja felhívni magára Peter Parker figyelmét, csak sajnos közbelép egy radioaktív pók. Ugyancsak hatásosak azok a képsorok, melyek bemutatják az egykor Ékkő néven szuperhősködő magánnyomozó konfliktusát a Bosszú Angyalaival és az Oltalmazókkal. Bár ez tartalmilag kevésbé izgalmas, szerencsére a korábbi kötetekben megcsillantott, a főszál fakó, már-már vázlatszerű stílusától eltérő, önironikus rajzok képesek feledtetni ezt: a kilencvenes évek klasszikus szuperhős képregényeinek harsány karikatúrája ez a pár oldal.

Kár, hogy ezt az önreflexiót erősen túltolták, és végül kínos és kontár geggé silányul. A záróepizódok tétje Kilgrave és Jessica találkozása. Egy egyenlőtlen elmeharc, hiszen a Bíborember képessége, hogy befolyásolja mások akaratát. A nagy összecsapás azonban elég elnagyolt, ráadásul Kilgrave arról próbálja meggyőzni Jessicát, hogy ő nem is valódi, pusztán egy képregény szereplője. Ennél azért lehetett volna eredetibb trükkje is a főgonosznak, ráadásul eddig nem is volt jellemző ez a fajta metamaszatolás. Így, mondjuk, mégiscsak jó, hogy gyorsan lezárták ezt a szálat.

Fordította: Galamb Zoltán. Fumax, 2020, 176 oldal, 5995 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”