Képregény

Alias – Jessica Jones 3.

  • - svébis -
  • 2020. április 12.

Sorköz

A jó hír az, hogy a hazai kiadás is eljutott végre addig a történetig, amelyik a Netflix Jessica Jones-sorozatának első évadát ihlette.

A jó hír az, hogy a hazai kiadás is eljutott végre addig a történetig, amelyik a Netflix Jessica Jones-sorozatának első évadát ihlette. A rossz, hogy nagyot fogunk csalódni: ennél azért többet várnánk egy zárókötettől.

A figura belekrémezése a már jól ismert Marvel-világba ismét bravúros, és itt láthatjuk a széria egyik legszívfacsaróbb pillanatát, amikor a fülig szerelmes, gimnazista Jessica végre megpróbálja felhívni magára Peter Parker figyelmét, csak sajnos közbelép egy radioaktív pók. Ugyancsak hatásosak azok a képsorok, melyek bemutatják az egykor Ékkő néven szuperhősködő magánnyomozó konfliktusát a Bosszú Angyalaival és az Oltalmazókkal. Bár ez tartalmilag kevésbé izgalmas, szerencsére a korábbi kötetekben megcsillantott, a főszál fakó, már-már vázlatszerű stílusától eltérő, önironikus rajzok képesek feledtetni ezt: a kilencvenes évek klasszikus szuperhős képregényeinek harsány karikatúrája ez a pár oldal.

Kár, hogy ezt az önreflexiót erősen túltolták, és végül kínos és kontár geggé silányul. A záróepizódok tétje Kilgrave és Jessica találkozása. Egy egyenlőtlen elmeharc, hiszen a Bíborember képessége, hogy befolyásolja mások akaratát. A nagy összecsapás azonban elég elnagyolt, ráadásul Kilgrave arról próbálja meggyőzni Jessicát, hogy ő nem is valódi, pusztán egy képregény szereplője. Ennél azért lehetett volna eredetibb trükkje is a főgonosznak, ráadásul eddig nem is volt jellemző ez a fajta metamaszatolás. Így, mondjuk, mégiscsak jó, hogy gyorsan lezárták ezt a szálat.

Fordította: Galamb Zoltán. Fumax, 2020, 176 oldal, 5995 Ft

Figyelmébe ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.

Mindenki hibázhat

Nem állítható, hogy a KSH direkt hamisítana adatot a szegénységi mutatók kiszámításánál. Mégis, valahogy mindig a „kellő” irányba mutatnak a számok.