"Kertész ellene ment a már létező lágerirodalom hagyományainak"

Sorköz

A Kertész Imre élete és halálai könyv szerzőjével, a Napszállta forgatókönyvírójával, Clara Royerval beszélgettünk.

MN: A kertészi életút leitmotívuma kettős élete volt, egy titkos és egy nyilvános. Bepillantást nyerhettél a titkosba is, a személyes tabukba. Tervezed, hogy valamilyen formában megjelenteted?

CR: Kertész írói szempontból értette a kettős életet, a személyes vonatkozások pedig nem tartoznak a nyilvánosságra. Lehet, hogy majd regényt írok belőle, vagy archívumba helyezem, ami a halálom után hozzáférhető lesz. Van azért néhány rész, ami publikálható lenne, például az, hogyan jutott el a Kaddis… megírásához, milyen szerepe volt benne a nőnek, akit éppen akkor szeretett.

Clara Royer

Clara Royer

Fotó: Bankó Gábor

 

Az egyik kérdésem, hogy mikor látta először a tengert, felidézett Kertészben egy különleges gyerekkori emléket. Filmélményekről is szót ejtettünk, A bagdadi tolvajt éppen aznap szerette volna megnézni, amikor a németek bevonultak Magyarországra. A következő héten már csak német filmeket játszottak a mozikban. Mindezeket nem írtam bele a könyvbe, mert nem akartam az életét anekdotafüzérre redukálni.

(...)

MN: Az élete eseményei mögé nézve más megvilágításba kerültek számodra a művei?

CR: Kertésznek hozzám hasonlóan komoly fenntartásai voltak az életrajzokkal, Goethéét például parodizálja is A kudarcban.

Clara Royer: Kertész Imre élete és halálai

Clara Royer: Kertész Imre élete és halálai

Fotó: Magvető

 

Kertész Imre élete és halálai nem klasszikus életrajz, amely a születéssel kezdődik, hanem ellenkezőleg, az első halálával, amikor muzulmán lett. A lágerben a vegetatív állapotban lévőket nevezték muzulmánnak. Ez volt a Sorstalanság munkacíme. Ezt a címet adtam a könyvem első fejezetének is. Érdekelt, hogy az élete mennyiben tekinthető a művei nyersanyagának, de elsősorban az foglalkoztatott, hogy ezt az életmű értelmezéséhez használjam. Remélem, sikerült megmutatni, hogyan transzformálta az élményeit fikcióvá. (...)

Amikor a Sorstalanságot elemeztem, megdöbbentett, hogy Kertész mennyire ellene ment a már létező lágerirodalom hagyományainak. Nem lágerregényt akart írni a kiűzetés a paradicsomból narratívájával. Izgalmas látni, hogy Kertész megközelítése mennyire ellentétes Semprúnével. Kertész szembement azzal, hogy utólagosan „ártatlannak” vagy Semprúnhöz hasonlóan „hősöknek” nevezze a deportáltakat. Radikálisan ellentétes nézőpontot képviselt például az őt megelőző magyar zsidó származású írónemzedékkel is, amelynek identitásmegszállottságát magam is kutattam. Kertész elvetette az identitás kérdését. „(…) egyetlen identitásom van, az írásbeli identitás” – írja a Valaki másban.

A teljes interjút a Magyar Narancs friss számában találja.

Ne feledje e héten is megvásárolni a Magyar Narancsot, csütörtöktől kapható az újságárusoknál vagy előfizethet rá itt.

Magyar Narancs

A digitális Magyar Narancs digitális olvasójának a digitális olvasáshoz szükség lesz a DIMAG Reader letöltésére. A digitális példányok a következõ platformokon érhetõek el online, és offline is: Iphone/Ipad (iOS), Google Android, PC. Fizessen elõ egy évre, fél évre, negyed évre, egy hétre!

Figyelmébe ajánljuk

Női dzseki trendek, amelyeket érdemes figyelni idén ősszel és télen

  • Támogatott tartalom

Az őszi-téli szezon mindig a kabátok és dzsekik időszaka: ezek a darabok nemcsak a melegedről gondoskodnak, hanem meghatározzák az egész öltözéked stílusát is. Idén a klasszikus megoldások mellett számos új irányzat is teret nyer, amelyek egyszerre praktikusak és divatosak. Nézzük, milyen trendek hódítanak a női dzsekik világában a következő hónapokban!

Se csoda, se ítéletnap nem várható az Otthon Starttól

Sok a nyitott kérdés a 3 százalékos lakáshitelek lehetséges hatásairól: az első lakásra sorban állók közül sokan inkább csalódhatnak majd, és az évi több tízezer új lakás sem tűnik megalapozott várakozásnak – viszont a program a költségvetésnek is talán csak szélsőséges esetben okoz fenntarthatatlan terhet.

„Elérve a tehéncsorda által hagyott sárnyomokat balra fordulunk” – ilyen egy hétvégi túra Székelyudvarhely környékén

Két napot teljesítettünk a Via Transilvanica székelyföldi szakaszából, Farkaslakáról Székelyudvarhelyre, onnan pedig Homoródszentmártonig gyalogoltunk. Felmásztunk Jézus fejébe, pásztorkutyákkal barátkoztunk, és még egy szüreti felvonulásba is belecsöppentünk. A közel 50 kilométeres út során más túrázókkal alig, medvékkel viszont szerencsére egyáltalán nem találkoztunk.

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).