Koncz Zsuzsa a Narancsnak: „Most is aktuális a Majomország”

Sorköz

Az énekesnőt a több mint 40 évig dobozban maradt Weöres Sándor versmegzenésítésről kérdeztük.

Nemrég jelent Koncz Zsuzsa Így volt szép című dupla cd-válogatása 39 jól ismert dallal, az énekesnő több mint ötven éves pályafutását nyomon követve az 1966-os Rohan az időtől a 2016-os Sírva vígad a magyarig.

De a lemezen van még egy dal, egy kiadatlan felvétel a hetvenes évek közepéről: Bródy János Weöres Sándor Majomország című versét zenésítette meg. Koncz Zsuzsával arról beszélgettünk, hogy mi volt az oka, hogy ez a szám több mint negyven évig dobozban maradt.

Magyar Narancs: Mikor készült a feldolgozás?

Koncz Zsuzsa: Ezt pontosan csak a zeneszerző, Bródy János tudná megmondani. Én már arra sem emlékszem, hogy az 1974-es Gyerekjátékok vagy az 1975-ös Kertész leszek című albumra íródott-e eredetileg. A Gyerekjátékokról tudni kell, hogy közvetlenül a Jelbeszéd botrány után készült (az 1973-as lemezt megjelenése után betiltották és rövid időn belül kivonták a forgalomból , és csak 1983-ben jelenhetett meg – L.T.), talán ezzel akarta a lemezgyár a rajongókat kiszolgálni. Egy évvel később a Kertész leszek volt az első verslemezem, úgyhogy arra is készülhetett… Egyébként megkérdeztem Bródyt, és ő sem tudja, hogy melyikről lehet szó.

MN: A vers annak idején Latinovits Zoltán előadásában vált közismertté. Mi volt előbb, a dal vagy a híres szavalat?

KZS: Bródy is Latinovits előadásában ismerte meg a verset, és utána írt hozzá zenét.

MN: Mi volt az oka, hogy nem jelent meg?

KZS: Igaz, hogy akkoriban nagyon figyelték, hogy mit csinálunk, és lehet, hogy nem tetszett az illetékeseknek a Majomország, de nem hinném, hogy direkt kicenzúrázták volna. Volt akkoriban két hasonló, kicsit „ragtime”-os zenei kíséretű dalom, a Nem tudtam azt kérem és a Rég elmúltam 60 éves, de mivel a verset nagyon szerettem, úgy gondoltam, hogy rendben, csináljuk meg így… Végül egyáltalán nem nem bántam, hogy nem jelent meg. De Bródy János olyan ember, aki nem hagy veszni egy hangjegyet sem, a Ráadás című lemezén hallható a Majomország ihlette Birkaország című szám, és ennek ugyanaz a zenéje. Úgyhogy nem veszett el a dal.

Weöres Sándor - Majomország

Uploaded by György Kapuváry on 2013-03-17.

MN: De miért van az Így volt szép című albumon?

KZS: Amikor összeállítottuk a lemezt, előkerült több kiadatlan felvétel. Ezek közül választottam ki a Majomországot, már csak a dolog pikantériája miatt. Annak idején a dalokban bújtatottak voltak az üzenetek és ez nemcsak a Bródy szövegekre volt igaz, Weöres Sándor versére is, hiszen így kezdődik: „Jaj, de messze Majomország…”, pedig egy frászt van messze. A színpadon el szoktam mondani, hogy a jó versnek megvan az a jó tulajdonsága, hogy nem évül el, tehát azért került a versmegzenésítés a lemezre, mert úgy gondolom, hogy az idő múlása nem ártott neki, a Majomország most is aktuális.

(Nyitókép: Módos Gábor felvétele)

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.